Utazás Romániában - 2012.11.10. - Egy utazás képeinek feldolgozása és bemutatása 11 év eltelte után

A Facebook-on láttam egy jó képet, Torockó településen készült, ekkor villant be, hogy jó néhány évvel ezelőtt (11 éve) jártam én is Torockó-n, sőt több helyen is, és a képeket eddig nem dolgoztam fel, sőt az utazás élményeről sem számoltam be igazán.

Ez a bejegyzés így most egy elfeledett utazás élményeinek, képeinek bemutatása (lesz).

..... Létrehozás, szerkesztés alatt .....

Haller kastélyszálló - Ogra (Marosugra)

Az utazás során Kolozsvár környékén jártam, soför voltam, egy üzleti út során, de volt rá lehetőségem, hogy a környéken körbenézzek, fotózzak, ezeket osztom most meg ebben a BLOG bejegyzésben. Tehát Románia-ban a valamikor Magyarország részeként Erdély néven ismert földrajzi helyen jártam (!).

Előszedtem a képeket, mik vannak?

Kolozsvár környezet volt az utazás célja;

• Torockó,
• Torda,
• Marosugra,
• Kalotaszentkirály,
• Bánffyhunyad,
• Csucsa.

Ahogy elnézem a BLOG oldalam látogatottságát, hát .....

Nem baj, akkor is itt fogom folytatni és bemutatni ezt az utazást, mert ez a felület sokkal látványosabb és szerkeszthetőbb, mint a Facebook, tehát itt folytatom tovább!

Az utazási információk (2012):

Úgy emlékszem, hogy akkortájt Samsung Omnia "okostelefon"-om volt, Windows oprendzserrel és az első hivatalosan megjelent iGO GPS navigációs szoftverrel és térképekkel. A határig működött mjinden rendesen, de átlépve a határt, a térkép szolgáltatás gyakorlatilag megszünt, mert akkor Románia térképe az iGO-ban, csak a nagyvárosokat (utca szint nélkül) és a főútvonalakat mutatta csupán. Ami még száűmomra szokatlan volt, a két ország közötti időzóna eltérés is megkavarta az ott tartozkodást, a határátlépéssel -1 óra időeltolódás, visszafelé +1 óra rontotta az utazást.

Akkor egész Romániában csak előzetes úthasználati díj megfizetésével lehetett átlépni a határt, ezt akkor WEB oldalon intéztem. Pénzt idehaza nem váltottam, bíztam a bankkártyás elfogadásokban (benzinkút), és Kolozsvárra érve ATM-ből (TESCO) váltottam pénzt, tudva azt, hogy a matgánházaknál a szállásért forintban is lehet fizetni.

At utakról: a főútvonalak elfogadható minőségben, a mellékutak, helyenként alig járhatóak voltak, tájékozódásra leginkább nyomtatott térkép szolgált, mivel a mobil iGO használatához Internet volt szükséges (OnLine térkép), és csupán a nagyobb városok szerepeltek, mellékutak, utcatérkép akkor még nem volt.

TARTALOMJEGYZÉK

Torockó részletes bemutatása külön blog bejegyzésben
1999-ben Torockó Európa Nostra Díjat nyert.

Torockó egyike azon ritka településeknek melyek megtartották évezredes szokásaikat és kultúrájukat. Torockón a Nap kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, a Székelykőtől balra, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik oly magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut.

Magánháznál volt szállásunk, ahol vacsorát és reggelit is kaphattunk, bőségesen. Udvarias, vendégszerető házigazdával.

Kalotaszentkirály részletes bemutatása külön bejegyzésben

A település lakossága többségben magyar, míg a román lakosság II. Rákóczi György idejében kezdett a szomszédos hegyekből levonulni és Kalotaszegen letelepedni. A román lakosság görögkeleti (ortodox) vallású, míg a magyar ajkúak református és baptista vallásúak. Az 1990-es években történt elvándorlások (az utóbbi években ez csökkent) és az alacsony születések száma miatt, a természetes szaporulat negatív értékű, a falu lakosságának száma csökken, öregedő lakosságról beszélhetünk.

Magánháznál volt szállásunk, ahol vacsorát és reggelit is kaphattunk, bőségesen. Udvarias, vendégszerető házigazdával.

Marosugra részletes bemutatása külön bejegyzésben

Egykor a kastély egy impozáns épület volt boltíves szobákkal és falfestményékél. A csillárok Bécsből, a masszív fa bútorok Párizsból voltak hozva. A kastélyban romai-katolikus kápolna volt kialakítva.

A XX. században nagy változások történtek a kastélyban, e szépséget giccs váltotta le, a falfestményekre vakolat került, a tetőzet, az ajtók és ablakok ki lettek cserelve, az egykori idők mentalitása szerint. A II. világháború után iskola, internátus, rendőrség, polgármesteri hivatal működött a kastélyban, majd 1950-től elhagyatottá vált és pusztulásnak indult!

2007-ben egy maros megyei Fóris család megvásárolta az impozáns (de lepusztult állapotú) épületet, azzal a céllal, hogy majd kastélyszállodát hoznak létre benne. Négy évig restaurálták és sokat tettek azért, hogy régi fényét visszakapja, így 2011nyarán Erdély első kastélyszállóját nyitották meg. Az ódon hangulat a 21. század újdonságaival, és kényelmével párosul.

Torda részletes bemutatása külön bejegyzésben

Ma a hajdani sóbánya Torda egyik legfontosabb turisztikai látványossága és gyógyhelye. A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, abszolút allergén-, kórokozó mikroorganizmus- és pormentessége, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl aeroszolok gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de az egészséges szervezetnek is jót tesz egy ilyen környezetben megtett séta.

Tordán a só kitermelése már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1075-re vezethetők vissza.

Csucsa részletes bemutatása külön bejegyzésben

Ady-Boncza-Goga kastély

Bánffyhunyadtól 20 km-re északnyugatra a Sebes-Körös jobb partján fekszik.

1384-ben Chucha néven említik. 1848 novemberében ide szorultak ki a magyar csapatok Puchner Antal császári tábornok csapatai elől, majd Bem József innen indította 1848. december 18-án hadjáratát, amely végül Erdély felszabadításához vezetett. 1910-ben 2010, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1919-ben kemény harcok folytak itt az Erdélyt megszálló román erők és a Székely Hadosztály között.

A domboldalon álló kerti lak, az úgynevezett „fehér ház”, ahol az I. világháború idején Ady Endre is lakott. A vele azonos telken álló kastélyt a 20. század elején Boncza Miklós, Ady apósa építtette Csinszka édesanyjának a neves műépítésszel, Alpár Ignáccal — erre a sarokbástyás, földszintes építményre a mai kastély már nem is emlékeztet. Boncza Berta ugyanis az első világháború után, már Márffy Ödön festőművész feleségeként eladta a birtokot Octavian Goga író-politikusnak. Eddigre a csucsaiak széthordták a berendezést, aminek csak néhány darabját tudta visszaszerezni. Goga saját ízlése szerint neobizánci stílusban emeletesre építtette át.