Utazás Romániában - 2012.11.10-19. - Torda
 |
| Torda - Sóbánya, 2012. |
Torda
Tordai sóbánya
GPS: 46.587653 , 23.786899 (új bejárat, 35 km Kolozsvártól)Forrás:
http://www.torda.ro/index.php?id=7
A belépődíj magyar nyelvű idegenvezetést is tartalmaz, az induló csoportok minimális mérete 15 fő (idegenvezetés nélkül nincs létszám-minimum).
Ma a hajdani sóbánya Torda egyik legfontosabb turisztikai látványossága és gyógyhelye. A sóbánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka, abszolút allergén-, kórokozó mikroorganizmus- és pormentessége, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl aeroszolok gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre. A felszín alatti mikroklíma elsősorban az asztmásoknak, allergiásoknak, légúti gyulladásos betegeknek ajánlott, de az egészséges szervezetnek is jót tesz egy ilyen környezetben megtett séta.
Tordán a só kitermelése már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1075-re vezethetők vissza.
A ma is létező sóbánya kialakulásához vezető munkálatok 1690-ben kezdődtek. A tordai sóbányászatban történő 18. századi fellendülést az 1840-es években hanyatlás követi, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a kitermelés újabb lendületet kap. Ez utóbbi ásási móddal nagyobb mennyiség kitermelése vált lehetővé ugyanabban a mélységben.
Ekkor kezdték el a Ferenc József galéria ásását, melynek teljes hossza 917 méter. Ezzel egy időben felújították a Mária Terézia aknát, és mellette megnyitották a Gizella és Rudolf aknákat is. Egy-egy ilyen akna több százezer tonna sót biztosított több évtizeden keresztül.
A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak által húzott csigaszerkezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal és fáklyákkal világítottak. A só kitermeléséhez soha nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi és állati erőt.
A só kitermelése 1932-ben leállt, a II.világháború idején a tárnákat a lakosság légitámadások elöli menedéknek használta.
A benti hőmérséklet állandóan 10-12 fok között van, ezért tanácsos meleg ruhát vinni magunkkal! A turisták különböző szabadidős tevékenységek közül is választhatnak bányalátogatásuk során. A Rudolf tárnában minigolfpályák, bowlingpályák és óriáskerék található, a Terézia tárnában pedig csónakázni lehet, Sportpálya.
Egy 7 személyes panorámalift és egy 4 személyes lift is a látogatók rendelkezésére áll.
Teljes bejárása kb. 1 + 1/2 óra alatt lehetséges.
Tordai-hasadék
GPS: 46.563257 , 23.677204 (35 km Kolozsvártól) - sajnos ködös, párás idő volt, így a látogatás csak a bejáratig tartott.
Tordai-hasadék, románul Cheile Turzii Erdély egyik leglátványosabb és legismertebb kirándulóhelye. A 3,5 km hosszú szurdokvölgy a Torockói-hegység karsztos barlangjainak beomlása során keletkezett. A sziklahasadékon két óra alatt lehet oda-vissza végigsétálni.
A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik keresztül. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése nehéz és veszélyes. Legismertebb közülük a Rákóczi Ferencet támogató betyárról elnevezett Kis- és Nagybalika barlang. A sziklafalak az alpinisták kedvelt célpontjai.
A Tordai-hasadék és környéke, geológiai képződményei valamint gazdag flórája miatt, 1939 óta természetvédelmi terület.
A Tordai-hasadék keletkezéséhez legenda is fűződik, ez a kunok elől menekülő Szent László király imájának tulajdonítja a hasadék keletkezését. A legenda szerint a király lovának patkónyoma még ma is látszik az egyik kősziklán, ez a 764 m magas Patkós-kő.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése