Utazás Romániában - 2012.11.10-19. - Kalotaszentkirály

Kalotaszentkirály (Sâncraiu)

Összefoglaló (LINK-ek) - A Képek 2012-ben készültek!

Kalotaszentkirály - (Sâncraiu)

GPS: 46.830427 , 22.988069
Források:

• http://www.sancraiu.ro/hu/istenhozott/isten.hozott.frame.htm
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Kalotaszentkirály

Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán-csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő-domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1167 lélekszámú település.

Kalotaszeg egyik fontos települése. Kalotaszeg a legsajátosabb magyaros tájegysége Erdélynek, eredeti, a Sebes-Körös (Crişul Repede) és a Kalota-patak (Valea Călata) vizei által közrezárt háromszögletű terület.

A település lakossága többségben magyar, míg a román lakosság II. Rákóczi György idejében kezdett a szomszédos hegyekből levonulni és Kalotaszegen letelepedni. A román lakosság görögkeleti (ortodox) vallású, míg a magyar ajkúak református és baptista vallásúak. Az 1990-es években történt elvándorlások (az utóbbi években ez csökkent) és az alacsony születések száma miatt, a természetes szaporulat negatív értékű, a falu lakosságának száma csökken, öregedő lakosságról beszélhetünk.

Az 1990-es évek elejétől a táj szépsége és sokszínűsége, a falu nyugodtsága, a lakosság vendégszeretete, a népi hagyományok és szokások, a népviselet és varrottasok egyre nagyobb számban vonzzák a turista vendégeket. Újabb jövedelemforrást jelent a fokozatosan fejlődő faluturizmus.

Honfoglaláskor a Kalota nemzetség telepedett le itt, mely nemzetség a Kalota-patakról kapta nevét. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta. Első okiratos említése 1288-ból származik, amikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet.

A 15. századtól a Bánffyak tulajdonát képezik, 1538 után a lakosság áttér a református hitre.

A református templom a 13. században épült csúcsíves stílusban. Az 1848-as tűzvész idején leégett, a mennyezet nem került restaurálásra, csupán fehérre meszelték. 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával kazettásították, 220 kazetta készült kalotaszegi motívumokkal díszítve, mindegyik egyedi módon megfestve. A torony 1762-ben épült és három harangot őriz, amelyek közül a legrégebbi 1800-ban készült. A templom udvarán látható egy Mátyás-korabeli harang 1481-ből. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné.

A baptista imaház 1911-ben, az ortodox templom 1930-ban épült. Emellett a falu történelmi múltját idézik a református, ortodox és zsidó temetők is.

A Bánffy-kastély a múlt században, az 1930-as évekig a református templom mellett a falu másik neves épülete, mely Zentelke észak-nyugati szélén állott, építette gróf Bánffy György a bonczidai kastéllyal egyidőtájt, sajnos lebontották. Ma a régi épületegyüttesből csak a gazdatiszt háza áll.

Az Ady Endre hársfája és az Ady-emlékmű - anyai ágon Ady Endrét rokoni szálak fűzték a kalotaszentkirályi Viski és Kiszely családokhoz. A költő 1914. június 6-án látogatta meg először a falut Boncza Berta (Csinszka) társaságában. A Kiszely család udvarán lévő hárs alatt ülve szemlélte a templomból hazatérő falusiakat. Ez a látvány ihlette A Kalota partján című versét. A következő években többször is visszatért ide 1994-ben emlékművet állítottunk tiszteletére a fa alatt.

Látnivalók

• A lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet, a hagyományos állattartás (bivaly).
• Református templom. A kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. Mennyezete 1848-ban leégett, újjáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették.
• Az óvoda egy helyiségében Ady Endre-emlékkiállítás
• Ady-emlékszobor: a Kalota partján, az óvoda mellett állították annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt.
• A falu 1991-óta megrendezett nyári tánctáborairól is nevezetes.
• Szent István-szobor (Diénes Attila alkotása).
• Hagyományőrző szoba.
• Szüreti mulatság minden év október elején.
• Csipkebogyó-fesztivál

Utazás Romániába, 2.rész - Kalotaszentkirály