Utazások 1996-2023, Emlékek újra-szerkesztve
Tegnap belebotlottam egy régi videómba, ami 1996-2002 közötti időszakból tartalmazott részleteket, egy kirándulásból, ez elindított bennem egy késztetést arra, hogy visszaemlékezzek erre az időszakra.
Utolsó módosítás: 2024.02.14. 07:00Mivel az érdeklődés akkora mint amekkora (13), úgy döntöttem nem folytatom a sorozatot.
Elég rég volt ez az időszak ahhoz, hogy az idő múlásával elhalványuljon, viszont talán még nem késő, hogy felfrissítsem az emlékeket. Segítségemre lesznek azon a videók, melyeket akkor még (1996) digitális eszközök nélkül rögzítettem, bár minőségük nem a ma már megszokott és elvárt 4K/8K (stb.), de számomra hatalmas élmény volt amikor ezek készültek. A videó rögzítő eszközöm, ha még jól emlékszem, talán egy Sony S8 szalagos videomagnó volt, aminek a felvételeit, akkor képcsöves TV-n tudtam visszanézni, átkonvertálva VHS videómagnóra AV kábellel, ebből adódik a videók minősége. Viszont a mai videószerkesztő eszközöm lehetővé teszi, hogy a régi felvételeket kicsit feljavítva, ma már digitalizálva tudjam újra szerkeszteni, kiegészítve néhány jobb minőségű (akkor még kezdetleges) képpel is.
Csupán jelzem, azóta is számtalanszor kirándultunk az alább ismertetésre kerülő helyekre, csupán 1 napos utazásokkal is, hiszen a távolság lehetővé teszi 1 napos (reggel oda, este haza) utazásokkal is elérhetők, sőt, összefűzve akár több hely is felfűzhető egyetlen utazásra!
Egy kis kitérő. 1992-ben kilépve az államigazgatás-ból, egyéni vállalkozóvá váltam. Akkor úgy gondoltam, hogy mint programozó meg fogok tudni megélni a piacon, hát nem így történt. Rossz időben, rossz piacot választottam. Programot készítettem (hoztam létre a semmiből), amelyik a lakóközösségek részére (Lakásszövetkezetek, Társasházak) részére biztosított adatfeldolgozást, nyilvántartást. A hiba csupán abban volt, hogy akkor 1992-ben a lakóközösségek nem voltak még készen a számítástechnika alkalmazására, így nem voltak fogadóképesek, így hát, ebből a szoftver írásból és adatfeldolgozásból nem tudtam meggazdagodni (persze utána sem!). 1996-ban jött egy kedvező változás, az államigazgatásból szintén távozott és a vállalkozási szférában elhelyezkedő volt informatikus munkatársam keresett meg és ajánlott egy jól fizető álláslehetőséget a Drescher Magyarországi kft-nél, ezt akkor elfogadtam és reményeim (terv) szerint idén fog véget érni. Akkor programozás volt a feladat, az akkortájt indulóban lévő DM (Direct Mailing, üzleti levelezés) gyártáshoz, azaz a megrendelők (Cégek, bankok, Telekommunikáció, Közművel, stb.) által átadott adatsorokból megszemélyesített nyomtatványok (üzleti levelek, számlák, felszólító levelek, bankszámla kivonatok, stb.) nyomtatását, borítékolását és postai kiküldésre való átadását jelentette. Maga a Drescher akkor német-magyar tulajdonú vállalkozás volt, leporelló gyártás, nyomdai szolgáltatás volt a fő területe, akkortájt indult a DM üzletága, amely az akkori APEH (Adó, Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, vagy valami ilyesmi volt a neve) részére pályázaton nyerte az ADÓ-Kártya készítését. Szóval az akkor indulóban lévő DM üzletág, országosan is újdonság volt, így folyamatosan bővült a megrendelői kör és rengeteg informatikai (szolgáltatás, programozás) feladat zúdult a kiszolgáló személyzetre. A lényeg, hogy lett állandó munkám (mint vállalkozó) és akkora bevételem, amiből a családomat el tudtam tartani és kinyílt az országhatár a külföldi utazások előtt is.
Ha többre vagy kíváncsi és olvasnál még, akkor, ide kattintva megteheted:
- Bemutatkozás, történelem;
- Digitális világban a mentés fontossága;
- Régmúlt (1944 - 1958) és a kiinduló összefoglaló
1996-2002 között volt egy állandó helyünk, ahová kiutaztunk, ez Payerbach-ban (Gloggnitz közelében) volt a Tirolerhof Panszióban**, ahol elfogadható áron tudunk megszállni és innen kalandozva kirándulhattunk szana-szét, a távolságok akkor nem voltak akadályok, lefelé egészen Graz-ig. Nos ezt az időszakot fogom most újra feldolgozni videókban, élmények felidézésével. Akkor egy LADA 2101-es autóval utazgattunk, amik akkor tájt 20 év körüli volt, karosszéria és motor felújításokon túl, míg egy alkalommal a motor feladta, ja meg a karosszéria is, egy kerékszere során, nem lehetett felemelni az emelővel, mert a küszöböket elcsámcsogta a rozsda, a motorban pedig orrán-száján dőlt az olaj. Úgy 2002 körül vásároltam meg az első új Suzuki GLX Sedan-omat, ma pedig már a sokadik Suzukiként (idén lesz 17 éves már) a legkedvesebb SX4-emet. Kilométerben a LADA-ba 0,5 mill, a Suzukikba pedig 1,5 millió kilométer körüli megtett úttal sok felé eljutottunk Európában (Ausztria, Svájc, Liechtenstein, Németország, Csehszlovákia (Cseh és Szlovákia), Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia.
Most ez a beszámoló visszaemlékezés csupán Ausztria kezdetek részét fogja összefoglalni.
Tehát a Szálláshelyünk Payerbach szélén lévő Kreuzberg hegygerincen lévő Tirolerhof Pansio** volt.
Itt ismerkedtünk a külföld-el, leginkább Ausztriával, akkortájt (1996) egy LADA 21001 autóval jártuk a "világot", de mivel akkor már 20 év körüli volt, ettől messzebbre még nem merészkedtünk, a német nyelvtudásunk is nagyon- nagyon kezdetleges volt, na jó ma sem beszélünk folyékonyan németül (angolul sem), de ma már a Google fordító APP a telefonon nagy segítség, amellett, hogy tudunk köszönni, és kérni, ismerjük a számokat, stb.
1996-ban még Shilling volt a fizetőeszköz, a panzióban talán 15-20 Shilling volt egy személy/éjszaka reggelivel. A Tirolerhof egy családi vállalkozásban üzemelt, a férj volt a szolgáltató, a pincér, a feleség volt a konyha. Kedves, vendégszerető család volt, arra már nem emlékszem volt-e gyerekük. Mivel olcsó volt (osztrák szállás viszonylatban), így sokan igénybe vették a szálláshelyet, sőt, voltak idős vendégek, akik állandóan ott laktak.
A szálláshelyet kiinduló bázisként vettük igénybe, innen kiindulva ismerkedtünk Ausztria szépségeivel, látnivalóival. Reggeli után elindultunk és estére értünk vissza a szálláshelyre, félpanziós ellátást vettünk mindig igénybe. Rengeteg helyet innen ismertünk meg, a teljesség igénye nélkül:
- Rax hegység,
- Schnebberg hegység,
- Payerbach,
- Semmering,
- Hohe Wand,
- Puchberg,
- Wiener Neustadt,
- Gloggnitz,
- Mariazell,
- Graz,
- Klagenfurt,
- Szent Jacob,
- Szent Corona, és sok minden más ....
Egy kirándulás alkalmával Graz-ba vezetett az utunk, és amikor odaértünk az eső elkezdett ömleni, bemenekültünk egy Gasthof-ba, és ott ettük eddig a legfinomabb Wiener Schnitzer-t krumplisalátával. A tányér kétszer akkorra volt, mint egy szokásos lapostányér, szinte egy tál volt, és a bécsi-szelet így is lelógott a tányérról.
A következő videóban azt mutatom meg, hogy Ausztriában sem minden működik zökkenő mentesen. Gloggnitz közelében van Kranichberg Várkastély, amely 1996-ban még működő Hotel-nek volt otthona, 2010 körül tulajdonost váltottak az új tulajdonos felújítását tervezte, aztán amikor 2015-ben amikor arra jártunk már be volt zárva, megtaláltam az új tulajdonosát, akitől azt az információt kaptam, hogy megváltoztak a körülmények, és nem lesz felújítva a volt Hotel és valóban később is utaztunk a várkastély-on (udvarán) keresztül, és állapot egyre romosabbá vált.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése