Megváltozott a Nyugat? Avagy történelmi fejlődés? (1)
ÖSSZEFOGLALÓ
Mivel 1944-ben születtem, így az 1944-2022 időszakról próbálom meg történelmi képet alkotva bemutatni a kort melyben születtem és még élek ma. Bár vissza kell nyúlnom 1919-ig, hiszen Nagyszülőim abban a korban éltek, így válik teljessé a változások bemutatása értékelése.
A további írásom olvasását csak azoknak ajánlom, akik érdeklődnek a történelmi múlt iránt és nem teljesen mosott agyúak, sőt vannak saját tapasztalatuk is, így össze is tudják vetni a saját tapasztalataikkal, életükkel.
Ha pedig fiatalabbak (pld. a rendszerváltás után születtek), akkor lehet, hogy újdonságokat olvashatnak, esetleg egészen mást, mint amit idáig tudtak/gondoltak a múltról!
- 1944 (1918) - 1958 Tavasza, Folytatás 2.rész - Régmúlt
- 1958-1962 Folytatás 3.rész - Technikumi évek
- 1962-1965 Munkába állás Csepel Vas- és Fémművek, Központi Tervező Iroda
- 1965- ..... ismeretlenség homályába fulladt, amíg félelem van az országban, addig biztosan nem lest folyatatásom!
MAGYARORSZÁG
 |
| Mai Magyarország ! (csak erről szól az elmélkedésem) Ugye a fejlődést mutatja, hogy ma már nem megyék vannak, hanem Vármegyék .... |
Magyarország egy állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta parlamentáris köztársaság.[16] Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül.[17] Fővárosa és legnépesebb városa Budapest.Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.[18][19][20] A két világháború között számos kormány megalakult, többek között kommunista kormány is, melynek bukása és felszámolása után megalakult két politikai vezetőség, melyek mindkét irányba más-más érdekeket szolgáltak ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán.[21][22].
A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,[23] 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),[24] 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,[25] 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján,[26] 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint,[27] és a Global Peace Index 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa.[28] Magyarország 2020-ban közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban Romániával és Bulgáriával a három legkorruptabb egyike.[29][30] A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2019-ben a 70. helyre került.[31] Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött.[32][33] Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt.[34]2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be.[35][36][37][38] 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia.[39] A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel.[40]Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide.[41] Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának,[42] Közép-Európa legnagyobb tavának[43] és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.[44]
Magyarország államformái
Történelemcikkek.hu forrás szerint:
- Fejedelemség: 895 – 1000
- Királyság (patrimoniális monarchia): 1000 – 1438
- Rendi monarchia: 1438 – 1848
- Alkotmányos monarchia: 1848 – 1918
- Első magyar köztársaság (népköztársaság): 1918 – 1919
- Proletárdiktatúra (tanácsköztársaság): 1919
- Király nélküli királyság: 1920 - 1946
- Második magyar köztársaság: 1946 – 1949
- Kommunista diktatúra (népköztársaság): 1949 – 1989
- Harmadik magyar köztársaság: 1989 –
Én egy ici-picit átírom:
- Fejedelemség: 895 – 1000
- Királyság (patrimoniális monarchia): 1000 – 1438
- Rendi monarchia: 1438 – 1848
- Alkotmányos monarchia: 1848 – 1918 (Osztrák-Magyar császárság/királyság)
- Első magyar köztársaság (népköztársaság): 1918 – 1919
- Proletárdiktatúra (tanácsköztársaság): 1919
- Király nélküli királyság: 1920 - 1946, Horthy Miklós kormányzósága, Szálasi Ferenc nyilasuralma.
- Második magyar köztársaság: 1946 – 1949
- Népköztársaság: 1949 – 1989, "Kommunista" diktatúra, ez így egy hatalmas baromság, hiszen Magyarországon soha sem volt kommunizmus, csupán szocializmus, de annak is csak a kezdetleges korszaka, aztán 1968-tól gazdasági reformok után, a tervgazdálkodást kezdte felváltani a piacgazdaság, de még mindig a szocializmus keretei között. 1957-től "Kádár korszak" nevezzük így egyben!
- Harmadik magyar köztársaság: 1989 – 2010
- 2010 - Fidesz uralom, sokadik 2/3-os többséget szerezve, köztársasági formát, demokratikus intézményrendszert folyamatosan felszámoló, egypártrendszer, a NER lovagok számára, mindenki más nem lényeges!
Forrás: MTA Law Working Papers
Az államok nevének történeti, jogi, nyelvi és társadalomlélektani, meg-, el- vagy átnevezésének pedig jövőt formáló, s ebben az értelemben politikai jelentősége van. Ez utóbbi jele, hogy az ún. rendszerváltozások idején az államok (egyik) neve szinte mindig megváltozik.
Politikai rendszerek és államformák
Történelem könyv 8.osztályDiktatúrák
A diktatúra olyan parancsuralmi, erőszakra támaszkodó kormányzati rendszert jelent, amelyben egy ember (a diktátor – például Führer, pártfőtitkár, nemzetvezető stb.), vagy kisebb csoport korlátlan hatalommal rendelkezik.
- Általában egy uralkodó pártra támaszkodik, amelynek jelöltjei vetélytárs nélkül indulhatnak a formálisnak nevezhető választásokon, ha vannak egyáltalán ilyenek. A diktatúrákra jellemző, hogy az ellene fellépő személyeket, csoportokat általában letartóztatják, vezetőiket esetleg ki is végzik. Diktatúrákban a szabadságjogok nem léteznek.
- A kommunista Kínában az élet egyes területein (például a gazdasági tevékenységek) viszonylagos szabadság van. Az elképesztő méretű gazdasági fellendülés a diktatórikus állami szabályozás enyhülését is hozta. A világ legnépesebb országa azonban továbbra is a kínai kommunista párt korlátlan hatalma alatt áll.
- Léteznek ún. tekintélyelvű rendszerek is (például Törökország), melyben üldözik ugyan a politikai ellenfeleket, de nem avatkoznak be az élet minden területébe.
- És léteznek "Il-Liberális" rendszerek, mint pld. M?agyarország 2010 után (ezt már Én fűztem hozzá, mivel mai állami könyvkiadásban ilyen nincsen befogalmazva!)
Demokráciák
A demokrácia görög eredetű kifejezés, és népuralmat jelent. Két formája létezik, illetve létezett a történelemben:
- közvetlen (részvételi) és,
- közvetett (képviseleti).
Közvetlen demokrácia működött korábban az ókori Athénban és a görög városállamokban, ahol a teljes jogú polgárok a népgyűlésen maguk döntöttek a legfontosabb közügyekről. A modern kori demokráciára inkább a közvetett képviseleti forma a jellemző, amely esetében a nép az általa választott képviselők (innen az elnevezés) révén gyakorolja a közhatalmat, például alkotja a törvényeket. A megválasztott képviselők tevékenysége ellenőrizhető, és békés körülmények között leválthatók a törvény által előírt módon kiírt választásokon a többség számára nem megfelelően működő személyek.
| Diktatúrák | Demokráciák |
|---|---|
| Nincsenek szabad választások, vagy egypárti látszatválasztásokon kapnak felhatalmazást a kormányzásra. | Szabad választásokon a hatalomra kerülők az állampolgároktól kapnak felhatalmazást a kormányzásra. |
| A törvények, rendeletek az uralmon lévők önkényes elhatározásából születnek. | A törvények parlamenti vita után demokratikus szavazati többséggel születnek. |
| Az uralmon lévők a törvények felett állnak, melyek csak az alattvalókra vonatkoznak. | A törvények mindenkire vonatkoznak. |
| Az uralmon lévők minden ellenvéleményt tiltanak és megtorolnak. Szervezeteket is csak ők hozhatnak létre. | Az állampolgárok szabadon nyilváníthatnak véleményt, hozhatnak létre szervezeteket. |
| Egypártrendszer van. | Többpártrendszer van. |
A pártok és egyéb szervezetek szerepe a demokráciákban
A demokrácia a közjó megvalósításának az eszköze. Kulcsszerepe van a demokrácia működése szempontjából a politikai pártoknak, a civil szervezeteknek és a szakszervezeteknek. A pártok a rájuk vonatkozó törvény keretei között, de az államtól függetlenül működnek. Pénzügyi támogatást viszont az állami költségvetéstől kapnak, méghozzá az utolsó parlamenti választások eredményei alapján. Megválasztott képviselőik alkotják a parlamenti képviselőcsoportokat (idegen szóval frakciók). A civil szervezetek a polgárok olyan közhasznú céllal létrehozott önkéntes tömörülései (társaság, egyesület, alapítvány), amelyek többnyire az államtól, piactól való függetlenségre törekednek. Fő működési területeik: oktatás, sport, szociális ellátás, egészségügy, szabadidő, környezetvédelem, tűzoltás, kultúra, hagyomány, településfejlesztés, érdekképviselet.
Királyság vagy köztársaság
A világ országait ma államberendezkedésük, államformájuk alapján monarchiákra és köztársaságokra oszthatjuk.
A monarchia szó a görög „egyszemélyes vezetés” szókapcsolatból ered. A monarchiának egy örökletes vagy választott uralkodója, többnyire királya van. Ez utóbbit hívjuk királyságnak. 5. Európában ma már Nagy-Britannián kívül alig több mint fél tucat országban van király vagy más egyeduralkodó. Ezek már parlamentáris monarchiák, ami azt jelenti, hogy a kormányok a választott parlamentnek felelősek, nem a királynak. Az uralkodónak inkább reprezentációs feladatai vannak, vagyis az államot képviseli hazai és nemzetközi színtéren.
A köztársaság az államberendezkedés azon formája, amelyben az államfőt meghatározott időre választják meg. Ez is lehet parlamentáris, melyben a kormány a parlamentnek felelős, az államfő szerepe nem jelentős, inkább csak kiegyensúlyozó szerepet lát el. Többnyire a parlament választja. A parlamentáris köztársaság mintaállama Németország. Lényegében ezt követi több közép-európai állam, így hazánk is. Sokkal jelentősebb az államfő szerepe az ún. elnöki rendszerekben, különösen az Amerikai Egyesült Államokban.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése