Margitsziget (Budapest), avagy DJI Osmo Action 4 kamera teszt - 2023.08.16.

A Margitszigetet sétáltam végig bekapcsolt videókamerával, Északról (Árpád híd), Déli irányban (Margit híd). Előre jelzem, nem teljeskörű a bemutató, pld. a vízeséshez korán érkeztem, csak 10-től üzemel.

A sétát DJI Osmo Action 4. akciókamerával rögzítettem, próbaképen most a 4K/60 kocka videót átkonvertálva 2,7K/50 kocka változatban töltöm fel a YouTube-ra.

A cél az, hogy elfogadható minőséget lehessen látni, de ne foglaljon sok helyet és a szerkesztést is gyorsabban (fele idő), mint a 4K/60 kocka videóé, azaz időt spórolhatok, sőt még egy előnye is lesz, a kamera nem fog túlmelegedni és kikapcsolni, mivel a CPU-t kevésbé fogom terhelni, Na majd a gyakorlatban meglátjuk.

Az Action 4. kamera tapasztalatok, tesztelések itt olvashatók.

Utolsó módosítás: 2023.08.20.

Margitsziget története a wikipedia.hu forrásból:

"A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén. Területe 96,5 hektár, hossza kb. 2 és fél kilométer, legnagyobb szélessége kb. 500 méter.[1] A sziget teljes területe szabadidőpark, rajta szállodákkal, sportcentrummal, uszodával és stranddal valamint vendéglátóhelyekkel és egyéb látnivalókkal. Történelme igen gazdag, és már legalább a középkortól ismert.

A Margit-sziget eredetileg három szigetrészből állt, a fő szigetből, az ennek a déli csúcsánál elhelyezkedő Festő-szigetből (ismert még Budai- vagy Kis-szigetként is), és az északi csúcsnál lévő Fürdő-szigetből. A 20. század elejére a Festő-szigetet hozzákapcsolták a fő szigethez, a Fürdő-szigetet pedig elkotorták.
Ókor: A korábban általános vélemény szerint a Margit-szigeten is lenniük kellett római építményeknek, hiszen valószínűtlennek tűnt, hogy a rómaiak ne foglalták volna el a szigetet.[2] A 19. században több kutató úgy vélte, hogy a sziget északnyugati és keleti partjánál valamint a Fürdő-szigeten látott vastag falmaradványok római eredetűek.[2] A 20. században végrehajtott ásatások azonban nem igazolták ezt a feltevést, mivel a szigeten nagyon kevés római kori követ találtak, és valószínűleg azok is máshonnan kerültek ide.[2] Ugyanakkor lehetséges, hogy a sziget csúcsainál lehettek az átkelést segítő római kori hídfőépítmények, még ha a nyomaik el is tűntek.[2]

Középkori épületek a szigeten

• A premontrei templom a királyi udvarhelyen kívül az első épület, melyről már a források is beszélnek. Első említése akkor történik, amikor IV. Béla 1245-ben és 1249-ben kelt okleveleiben megerősíti apja 1225-ös adománylevelét, amelyben arról írnak, hogy a szigetet még az őseik adományozták a premontreieknek.[5] Így valószínűsíthető, hogy a templom már a 12. század végén is létezhetett. A templom eredeti helyét az 1920-as években tárták fel, azelőtt a ferences templomot vélték a premontrei templom maradványának.[5]
• A királyi udvarhely helye a 20. század végéig ismeretlen volt, amikor az apácakolostor templomától északra megtalálták egy olyan épületnek a nyomát, ami valószínűleg azonosítható ezzel az épülettel.[5] Ezt az udvarhelyet IV. Béla bővítette ki a 13. század derekán.
• A domonkos apácák kolostora és temploma a sziget legnagyobb és legfontosabb épületcsoportja.[5] Ezt szintén IV. Béla építtette lánya, Margit hercegnő részére a tatárjárás után, a 13. század közepén.[5] A később szentté avatott Margit 1251-ben vagy 1252-ben költözött be és itt élt haláláig.[5] A király az egész szigetet a kolostor tulajdonába adta, kivéve azt a területet, amit a premontreiek birtokoltak. valamint számos kiváltságot és jövedelemforrást adott nekik, például a pesti rév és vám hasznát. Emiatt állandó viszályok és perek támadtak a kolostor és szomszédaik között, aminek köszönhetően a kolostorról sok írásos forrás maradt fent.[6]
• A ferences kolostor legkésőbb a domonkos kolostor alapítása utáni években épülhetett, 1278-ban már biztosan állt.[6]
• A johannita vár és a érseki vár annak a védelmi rendszernek a része lehetett, amit IV. Béla a tatárok ellen kívánt kiépíteni.[1] A johanniták négy saroktornyos vára a sziget déli csúcsánál állt, az esztergomi érsek vára pedig az északi csúcsnál. Forrásokban ritkán említik őket, de valószínűsíthető, hogy legkésőbb a domonkos kolostor építése utána első években vagy évtizedekben épülhettek, és 1278-ban már álltak, mert ekkor említette meg őket IV. László egy oklevélben, melyben a területüket kivette az apácák fennhatósága alól.[6]
• Valószínűsíthető, hogy a szigeten volt egy jobbágyfalu is, mivel a kolostornak szüksége lehetett őt ellátó emberekre, nyomait azonban nem találják. Több forrás is említi a falut, például egy 1294-ben kelt oklevél, melyben a premontreiek visszavonják a szigeti apácák és „ugyanezen a szigeten lévő egész falujuk, s annak bírája és esküdtjei ellen” korábban beadott keresetüket.[6] A falu plébániajogait a premontrei kolostor gyakorolta. 1467-ben és 6 évvel később is felsorolják a falu jobbágyait, akik között több iparos is szerepelt.[1] A falu, hasonlóan a sziget többi épületéhez, a török korban pusztult el.[1]

A Margit-legenda Bővebben: Árpád-házi Szent Margit

A Margit-sziget hírét Szent Margit legendája alapozta meg. Miután már életében sok csodás történet keringett Margit, IV. Béla lánya, jámbor, önzetlen és önsanyargató életéről, 1270-ben bekövetkezett halála után nem sokkal, 1276-ban elkezdték a szentté avatásához szükséges vizsgálatokat és a tanúk kihallgatását. Ezek alapján állították össze a Margit-legendát a 13. században, aminek magyar nyelvű szövege Ráskai Lea másoló apáca jóvoltából maradt meg, aki szintén a Margit-szigeti kolostorban élt a 16. század elején.[3] Margitot már a 15. században a boldogok közé sorolták, de szentté avatására csak 1943-ban került sor. Ennek ellenére a sziget neveként már a 17. századtól előfordult a Szent Margit szigete elnevezés.[3]"

Néhány képet készítettem csupán, a videó volt a lényeg! 

Margit híd-i szigetbejáró (csak engedéllyel, Buszok, Taxik)

2,7K/50 képkocka