Magyar Várak - Varjú Elemér (1938)

Utolsó frissítés: 2022.07.21.

Könyv bemutató

Visszatekintés - Magyar Műemlékvédelemről - Intézményrendszer (2022)

Többszöri próbálkozás után 1872-ben sor került a műemlékek védelmére hivatott első hivatalos intézmény megalakítására .....

EMLÉKEZTETŐ - a Fő-Tartalomjegyzékem!

A bemutatásra kerülő Könyvhöz jutás története

Történni fog, hogy ahol most dolgozom 1996 óta (Drescher Magyarországi Direct Mailing és Informatikai Kft.) elhagyom és végleg nyugdíjas éveimet fogom tölteni tovább. Ebből az alkalomból egy kedves Kollegámtól (Bittera László - DTP) kaptam ajándékba.

Az Interneten rákeresve a könyvre, megállapítható, hogy ritkaság az antikváriumokban is.

Mivel egy 1930-as évek második felére tehető a kiadása, és sok vár ismertetőjét tartalmazza, arra gondoltam, megosztom másokkal is a benne lévő tartalmat - szemezgetve -, hogy azok is megismerhessék akiknek nincs lehetőségük az eredeti példány kézhezvételére.

Tehát a könyvről a következőket tudtam meg:

Kiadó: Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1938., 211 oldal.

A kiadvány tartalomjegyzéke:

Forrás: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda,
Budapest, 1938.

Aranyos - Medgyes, Lónyay vár

Strada Principală 157a, Medieșu Aurit 447185, Románia

GPS: 47.78796058359291, 23.13333796696936

A tatárjárás után épült s ekkor Jákó-várának is nevezték. Mai alapját 1630-1650 között nyerte Lónyay Zsigmondtól. 1668-ban a császári hadak feldúlták, 1707-ben leégett. Eredeti pártós oromfala hiányzik, tetőszerkezete új.

...

Így szolgált békés lakhelyéül majdnem két századon át a báró Wesselényi-családnak.

A Wesselényiektől gróf Bethlen Zsuzsannára, utóbb gróf Teleki Sámuelre szállott.

Forrás: Google térkép

Árva - Balassa vár

027 41 Oravský Podzámok, Szlovákia
GPS: 49.261886272284066, 19.35854944435099

Eredete a XIII.század elejére megy vissza, első építtetői a Balassa-család ősei. Itt volt fogva 1484-1490 között Várday Péter kalocsai érsek. A vár fénykora a XVI-XVII századra, a Thur-zók idejére esik. Thuzró Ferenc kibővítette. 1800-ban leégett, de helyreállították.

Tájképi szépsége, festői fekvésre nem sok hasonló van a föld kerekségen. Mint sasfészek a fa csúcsán, úgy üli meg az Árva-folyó fölött merészen kiugró szirtet, szédítő magasságban uralkodva a völgy fölött.

Forrás: Egresi János

Bajmóc - (Csák) - Thurzó - (Pállfy) várkastély

Zámok a okolie 1, 972 01 Bojnice, Szlovákia

GPS: 48.77988486844383, 18.57783027328273

A XIII. század derekán keletkezett mint egy nagy királyi uradalom központja. Az Árpád-ház kihalásával a hatalmas Csák Máté szerezte meg. A XIV. században különféle családok birtokolták. Hadai jelentőségé a török betörése óta növekedett.

Mint a Nyitra völgyének záróerődje, 1530-ban és 1599-ben állott ki nagyobb ostromokat. Száztíz éven át a Thurzó, majd 1637-től napjainkig a Pálffy grófok bírtoka. A XIX. század végén gróf Pálffy János romantikus várkastéllyá építette át, amelyben gazdag műgyűjteményeinek egy részét helyezte el.

Forrás: Egresi János

Betlenfalva - Thurzó kastély

Betlanovce 31, 053 15., Szlovákia
GPS: 48.980682, 20.391735

Épült 1564-1568 között. A felvidéki magyar-renaissance stílusú kastélyok legrégibb még fennálló példája. Építette Feigell Péter és felesége Bethlenfalvi Ilon a. Valamikor körüljárható erkélye volt, amit időjártával lebontottak.

A bethlenfalvi kastély a legrégebb azok között a már nagyon ritkává vált XV-XVI. századi magyar világi építmények között, amelyek a kor ízlésének megfelelő renaissance-oromzatukkat még épségben megtartották.

Az itteni Thurzó-kastély a Szepesség egyik legszebb műemléke, (ha nem lenne rozoga állapotban), 1955 és 1960 között renoválták. Főleg homlokzatának pártázata és grafittto díszítése (volt) szép. Feigell Péter felesége a Thurzó családból származott. A kastély egykor megyegyűlések színhelye volt.

Forrás: Egresi János

Bolondóc Vára

Hrad Beckov, Beckov 180, 916 38., Szlovákia
GPS: 48.790947, 17.8983412

A falu a várról kapta a nevét. A vár régi magyar neve Bolondóc, amely a monda szerint onnan ered, hogy Stíbor vajda udvari bolondjának Beckónak építtette.

A vár 12. században már állott, mint Bolondóc királyi ispánság központja. A monda szerint Stíbor vajda udvari bolondjának, Beckónak építtette. 1208-ban Blundix, 1229-ben Bolondus néven említik. 1241-ben IV. Béla király a báró és gróf Cseszneky család ősét, Bána nembéli Cseszneky Mihály főlovászmestert nevezte ki bolondóci ispánná.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Beckó)

Bozóki prépostság

Kláštor Bzovík, 962 41 Bzovík, Szlovákia

GPS: 48.315314, 19.089784

A bozóki apátságot 1124–1131 között a Hontpázmány nemzetségbeli Lampert comes (ispán) és neje Zsófia, Szent László király nővére valamint Miklós nevű fiuk alapította.

Az apátságról az első fennmaradt adatot 1135-ből találjuk, amikor II. Béla király megerősítette a Hontpázmány nemzetségbeli Lambert comes és neje Zsófia, valamint Miklós fiuk alapítványát, mellyel a prémontrei rend számára kolostort emeltek bozóki birtokukon Szent István király tiszteletére és egyben több majorságot is adományoztak a szerzetnek.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Bozóki_apátság)

Brassó város erődítése

Strada Dealul Cetăţii 5, Brașov, Románia

GPS: 45.64932, 25.591661

A haditechnika fejlődésének köszönhetően a 15–16. századok fordulóján már fennállt annak a veszélye, hogy a környéki magaslatokra telepített tüzérség kárt tesz a völgyben elhelyezkedő brassói városerődben. A városfalak és az előttük húzódó országút védelmére 1524-ben egy patkótornyot emeltek a városerődtől északra elhelyezkedő Márton-hegy nevű márgadombon (amely a Szent Márton-templomról kapta nevét – később főként Fellegvár-hegyként említik), mely 64 méterrel emelkedik a város fölé.[1] Egyes források szerint már korábban is állt itt egy fából ácsolt erődítmény, melyet Petru Rareș csapatai feldúltak,[2][3] azonban ez helytelen állítás: a Petru Rareș által felgyújtott fa erőd a Fortyogó-hegyen (Gesprengberg) volt, a Márton-hegyen pedig nincs nyoma korábbi építményeknek.[1]

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Fellegvár_(Brasső))

Brunóci Várkastély

Kaštieľ Brunovce, 916 25 Brunovce, Szlovákia
GPS: 48.672539, 17.853938

A faluban a 17. században Bercsényi Miklós építtetett kastélyt. 1701. április 21-én Bercsényi innen menekült Rákóczi letartóztatásának hírére a temetvényi erdőkbe, s másnap a hegyekből még láthatta, hogy császári csapatok rohanják meg kastélyát. A gróf így szinte az utolsó pillanatban tudott Lengyelországba szökni. A Rákóczi-szabadságharc végén, a katasztrofális vereséggel végződő trencséni csata (1708. augusztus 3.) után végleg császári kézre került, s a temetvényi Bercsényi-uradalommal együtt tulajdonjoga hűtlenség miatt a koronára szállt. Előbb a német Lindenheim tábornok, majd 1723-tól a szlavnicai Sándor család volt a tulajdonosa. A 19. században a Mednyánszky család birtoka lett.(https://hu.wikipedia.org/wiki/Brunóc)

Budetin Vára

Budatínsky hrad, Topoľová, 010 03 Žilina-Budatín, Szlovákia
GPS: 49.236829, 18.734729

Budatín várát a Balassa család építtette a 13. század második felében, egykor egy mesterséges csatorna miatt valójában szigeten állott. Kezdetben egyetlen toronyból állt, majd a 14. században palotaszárnyak épültek hozzá. Zsigmond király 1397-es vágvölgyi hadjárata során leromboltatta, de újra felépült. A 15. században a Szúnyogh családé, majd a Csákyaké lett, akik 1944-ig birtokolták. A 18. században ők építették fel a várhoz csatlakozó hatalmas kastélyszárnyat, melyet pompásan berendeztek.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Budatin)

Csábrág Vára

Hrad Čabraď, 962 51 Čabradský Vrbovo (Csábrágvarbók), Szlovákia
GPS: 48.244156, 19.106167

Csábrág várát feltehetően Károly Róbert építtette Csák Máté halála után, majd 1335-ben a Dobrakutyai nemzetségnek adományozta, cserében Dobrakutya váráért. Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Ezt az elnevezését a közeli, Litva nevű romvártól kapta, mely tőle délkeletre 3 kilométerre, szintén a Litva patak kanyarulatában állt, és az 1320-as években pusztult el. A két vár közelsége és azonos neve miatt e korán elpusztult vár adatait a történészek napjainkig tévesen Csábrág történelmében szerepeltetik. A „régi” Litva várát a 13. század második felében építtette a Hont-Pázmány nembeli Bozóki nemzetség, az első oklevél Haradnuk néven említi 1285-ben, és ma Cseri községtől délnyugatra, a Pusztavár-hegy északi végében találhatóak csekély romjai.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Csábrágvarbők)

Csejte Vára

Čachtický hrad, Čachtický hradný vrch, 916 21, Szlovákia

GPS: 48.725123, 17.760935

1263–1276 között Hont-Pázmány nembeli Kázmér és rokonsága építtette a mai Alsóvisnyó település melletti dolomit dombra.[2][3] 1276-ban már sikeresen védték meg II. Ottokár cseh király seregének támadásától. A várat elfoglalta, kis ideig birtokolta Csák Máté, majd a halála utáni évtizedekben királyi várnagy irányította a birtokhoz tartozó jobbágyfalvak sorát, és szedte a különféle jövedelmeket és vámokat. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király adománya révén a lengyel származású Stiborici Stibor pozsonyi ispán birtokába került.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Csejtei_vár)

Detrekő Detrekő Vára

Plavecký hrad, 906 36 Plavecké Podhradie, Szlovákia

GPS: 48.493813, 17.268631

Detrekő vára a 13. század középén épült királyi várként. 1273-ban Ottokár cseh király sikertelenül ostromolta, Csák Máté sem tudta elfoglalni. Később a Szentgyörgyi és Bazini grófoké, a Serédyeké, a Salm, a Fugger és a Balassa családé volt. A 17. században, 1641-ben a Pálffyaké lett, akik bővítették. A kurucok elfoglalták, de 1706-ban visszavették a császáriak, falai alatt verte meg Starhemberg tábornok Ocskay kuruc csapatait 1707-ben. A 18. században lakói sorsára hagyták, azóta pusztul.

A falut 1274-ben említik először.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Detrekőváralja)

A most következő üres sorok nem szándékosan kerültek ide, hanem a Google BLOG-szerkesztője belezavarodott a szerkesztésbe, és sehogyan, semmilyen formában nem tudtam rávenni, még fondorlatokkal sem, hogy ezt ne tegye.

Dévény Vára

Devínsky hrad, 10, Muránská 1050, 841 10 Bratislava, Szlovákia

GPS: 48.173962, 16.978704

A történelmi Magyarország fennállása idején Dévény már a legnagyobb magyar várak egyike volt. A Baltikum felől induló és Rómába tartó borostyánút, majd a szentföldi zarándokút is rajta vitt keresztül. Az erőd hazánkat egy évezreden át védte. A 13. század elejétől kezdve a ,,porta Hungariae" (Magyarország kapuja) szerepét töltötte be.

1234-ben Babenbergi Frigyes elfoglalta, feldúlta és felégette a települést. A várat a források nem említik, feltehetően azért, mert akkor még semmi sem állt a korábbi palánk helyén. A kővár ezután épülhetett ki, első említése 1271 áprilisából való, amikor II. Přemysl Ottokár cseh király seregével betört a Magyar Királyság területére és azt feldúlta. Katonái elfoglalták Dévény, Pozsony és Stomfa várait. Maguk a csehek 1288-ban Dywen néven említik.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Dévény_vára)

Diósgyőr Vára

Miskolc, Vár u. 24, 3534, Magyarország
GPS: 48.097782, 20.689329

A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze. Már a 12. században állhatott itt vár; a mai, gótikus vár a tatárjárás után épült, fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme a legnagyobb volt Európában. Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott. Régészeti feltárása az 1960-as években kezdődött meg. A 2010-es évek elején a várat elkezdték visszaépíteni eredeti állapotába, a helyreállított helyiségeket korhű bútorokkal rendezték be.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Diósgyőri_vár)

Forrás: Egresi János

Egervári Várkastély

Egervár 8913, Magyarország

GPS: 46.939294, 16.861390

A vár első említése 1288-ból maradt fenn castrum Egerwar néven; ekkor adta át István bán fia Miklós János nádornak cserébe egy másik birtokért. 1325-ben a birtokosok a Geregye nemzetségből származó János és Mihály, akik utóbb az Egervári nevet vették fel. Egy 1409-es irat tanúsága szerint Henrik bán fiai lerombolták a várat. Az újjáépítésre Hunyadi Mátyás adott engedélyt Egervári László horvát bánnak 1476-ban. 1539-ben Nádasdy Tamás felesége, Kanizsai Orsolya örökölte a rossz állapotba került várat. A helyreállítást a nádor apja, Nádasdy Ferenc felügyelte.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Egervári_várkastély)

Forrás: Egresi János

Fogaras Vára

Cetatea Făgărașului, Strada Mihai Viteazul 1, Făgăraș 505200, Románia

GPS: 45.845305, 24.973785

A várat 1456-ban említették először, de valószínű, hogy a kővár építése már a 14. században elkezdődött. Története összekapcsolódott az először 1428-ban említett Fogaras vidékével. Erdély története folyamán a fogarasi volt a tartomány legnagyobb uradalma, a vidék története pedig összekapcsolódott a székhelyét alkotó váréval. Az uradalom 1368-ban már egy ideje Vlaicu havasalföldi vajda hűbérbirtoka volt. Ettől kezdve több száz éven át minden havasalföldi vajda titulusai között megjelent az „Omlás és Fogaras hercege” cím is, bár birtoklásuk aligha volt zavartalan, a 16. században pedig már csak vágykép.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogarasi_vár)

Fraknó Vára

Burg Forchtenstein, Melinda Esterhazy-Platz 1, 7212 Forchtenstein, Ausztria

GPS: 4

Fraknó várát 1346-ban "castrum Faruhno" néven említik először. 1370-ben "Castrum Frohno", 1398-ban "Frahtno", 1400-ban "Castrum Frathnaw", 1434-ben "Castrum Frahthnow" néven szerepel a korabeli forrásokban, és csak 1441-ben jelenik meg a német "Forchtenstejn", 1447-ben "Forthenstain alias Frathno", 1451-ben "Castrum Vorchtenstain", majd 1478-ban a magyar "Castrum Frakno" elnevezés.[2]

A templom mögötti hegyen a Hausbergen nagy méretű 13. századi vár nyomai látszanak, melyet a hainburgi béke értelmében rombolhattak le a 13. század végén. Ez a vár lehetett az aragóniai eredetű Nagymartoni grófok első vára.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Fraknó)

Forrás: Egresi János

Fricsi Várkastély

Kaštieľ Fričovce, 082 37 Fričovce, Szlovákia
GPS: 49.016979, 20.974005

A település a 13. század közepén történt betelepítéssel keletkezett. A szinyei uradalom része volt. 1320-ban „Frich” alakban említik először Tóth Péter birtokaként. 1330 előtt már birtokosai közt szerepel a Szalánc nembeli Wilermus mester, aki 1330-ban a birtokot Drugeth Ferencnek adja. 1333-ban Péter fiai Miklós, János és György lépnek birtokba. 1357-ben a Fricsi Petőcz család, majd 1360-ban a Somosiak birtoka. 1403-ban Friccsel összefüggésben Fricsi Bárius és István nevével találkozunk, akik Durazzói László lázadóihoz csatlakoztak, királyi birtokokat és templomokat fosztottak ki Dalmáciában. Büntetésül a király elveszi birtokaikat és Sárosi Kelemennek, valamint Hedry Györgynek adja.

1623 és 1630 között épült itt Bertóthy Bálint kastélya. 1693-ban helyreállították, de 1715-ben megint rossz állapotban volt. Mai alakját az 1840-es átépítéskor kapta, amikor pompás reneszánsz várkastéllyá építették ki. Egykor erődfal és vizesárok övezte, 1950-ben állították helyre. Egy újabb, 2005-ös felújítást követően benne, valamint a mellette található ún. kúriában is hotel működik.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Frics)

Forrás: Egresi János

Frigyesvágási Kastély

Kasztel we Frydmanie, Kasztelańska 1, 34-435 Frydman, Lengyelország
GPS: 49.449241, 20.228914

A települést 1308 körül a hunfalvi Friedrich soltész alapította a német jog alapján. 1326-ban említik először „Freudmanuagasa” néven. A nedeci uradalomhoz tartozott, majd ennek felbomlása után a Salamon család tulajdona. 1673 előtt épült emeletes Máriássy kastélya.

A kastélyt 1918-ban renoválták, amely során külső díszeit elvesztette. A település a trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Frigyesvágása)

Fülek Vára

Fiľakovský hrad, 30, Podhradská 604, 986 01 Fiľakovo, Szlovákia
GPS: 48.271606, 19.825054

Az első írásos emlék a füleki várról 1242. február 2-ából származik. Birtokosai között találjuk Hartwig lovagot (1283), Egyed mestert, trencséni Csák Mátét (1311–1321), Fónyi Balázst (1322-től) vagy Kónyát 1354-től.[1]

1483-ban Mátyás király hadserege Lábatlan András parancsnok vezetésével bevette (a várúr, Perényi a harcok során megszökött).[1] A várat 1490-ben II. Ulászló király Ráskai Balázs tárnokmester (Ráskai Gáspár apja) gondjaira bízta.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Füleki_vár)

Forrás: Egresi János

Gács Vára

Haličský zámok, Mieru, 985 11 Halič, Szlovákia

GPS: 48.356559, 19.575464

Gács első említése 1299-ből származik. Egykori várát a Losonciak építették a 13. század második felében. A Csák Máté elleni harcokban romos állapotba került, 1386-ban Losonczy István újjáépíttette. 1451-ben Jiskra János foglalta el, Mátyás azonban visszafoglalta. A 16. század első felében Losonczi István birtoka. A birtok örököse, Losonczi Anna Forgách Zsigmondhoz ment nőül, így az a Forgách családé lett. A romos vár helyén Forgách Simon pompás hat saroktornyos várkastélyt építtetett 1612-ben. A 17. század végén Thököly Imre serege sikertelenül ostromolta. 1703-ban rövid ellenállás után meghódolt a kurucoknak, de 1709-ben visszafoglalták és felégették a császáriak. Az 1792-ben korszerűsített épület főúri lakhely volt.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Gács)

Forrás: Egresi János

Gyula Vára

Gyula, Gyulai vár, 5700, Magyarország

GPS: 46.645803, 21.285692

A gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak. Békés megyében, Gyula belvárosában áll.

A gyulai uradalmat Zsigmond magyar király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozta; ezután Maróti építtette fel a várat. Egy 1405-ös hatalmaskodási perben két gyulai várnagyról írnak, a történészek ebből arra következtetnek, hogy az így nevezettek egy épülőfélben lévő vár főtisztjei lehettek. 1445-ben a ma is látható vár jó része már állt; kápolnáját 1445. június 10-én Miklós tripolitán püspök, egri segédpüspök szentelte fel.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulai_vár)

Forrás: Egresi János

Jókő Vára

Hrad Dobrá Voda, 919 54 Dobrá Voda, Szlovákia

GPS: 48.610711, 17.528545

A település története szorosan kapcsolódik a felette emelkedő várhoz. Jókő várát a 13. században az Abák építették. Első említése 1262-ben „Dobrawoda" alakban történik. Királyi vár, 1386-ban morva zálogbirtok. 1390-ben Zsigmond király visszafoglalta, 1394-ben hívének, Stíbornak adta. 1434-től ismét a királyé, majd 1436-tól a Guti Országh családé. Később több birtokosa is volt, többek közt a Losoncziak és a Pálffyak. Legutóbb 1657-ben bővítették. A 18. században Erdődy János még lakta, majd romladozni kezdett, villámcsapás is érte. 1830-ban még rabokat őriztek itt, majd a 19. században a Pálffyaké, falai aránylag jó állapotban állnak.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Jókő)

Kékkő Vára

Hrad Modrý Kameň, Zámocká 1, 992 01 Modrý Kameň, Szlovákia
GPS: 48.243718, 19.333269

A vár 1137 körül épült, első tulajdonosa a zólyomi főispán, Ditrich, aki a Doncs lovag nemzedékéből származott. IV. Béla király uralkodása alatt a vár tatárellenes védvonalként, erődként szolgált és legfőképp stratégiai szerepet töltött be. A 13. és 14. század fordulóján rövid ideig trencséni Csák Máté igazgatta a várat, a Balassákhoz 1321-es halála után került.[1]

A vár virágéletét a 16. század jelentette, amikor a törökellenes védővonal része volt. 1559-ben az akkori állam pénzén erősítették és tartották karban a várat. 1575 és 1593 között a törökök elfoglalták és elpusztították. 1593-ban Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf támadását képtelenek voltak visszaverni, így december 13-án a várat felgyújtották és elmenekültek. Két évtized után a Balassa-család tagja, Balassa Zsigmond azt visszaállíttatta eredeti állapotába. A törökök a rekonstruált várat is elpusztították, ennek romjai ma is látogathatók.

(https://hu.wikipedia.org/wiki/Kékkői_vár)