Emlékek felidézése 20-35 év távlatából, 1.rész - Flüela hágó (Flüelapass), Kelet-Svájc - Graubünden kanton
Ahogy a "Bevezető"-ben jeleztem ez egy sorozat lesz!
Ma belelapoztam a saját hálózati tárolómba (NAS), mégpedig a videók közül a Liechtenstein könyvtárba. Ezek a felvételek 2002 körül kezdődtek. Most a Malbun és Vaduz részeket néztem meg újra, bizony jócskán voltak olyan részek melyekre már egyáltalán nem emlékeztem.
Hogyan is kezdődött? Hát számunkra a "Nyugat" 1992-ben nyílt ki (legyen ennyi elég: BM hivatásos állományában akkor 1965-1991-ben nyugati útlevél nem létezett), és ezt kihasználva elindultunk Európába. Kezdetben a közelbe: Ausztria Burgenland és Niederösterreich, majd távolabbra is elmerészkedtünk, egészen Svájc, Németország, Olaszország-ig.
Új gondolat!
Mivel tapasztalatból tudom, hogy videónézettség max 1-2 perc, ezért azok kedvében is szeretnék járni, aki nem fordít többet 1,5 percnél többet 1-1 videóra. Összeszerkesztek egy szinte semitt sem megmutató Short-videót 1,5 percben!
Utolsó módosítás dátuma: 2025.01.07. 19:00
Svájci/Liechtensteini utazásainkat Ausztriai szálláshelyről kerestük fel, mégpedig Vorarlberg tartományból, mégpedig egy konkrét hely volt a kiindulási pont: Vandans, Valisera Pansion (volt, azért volt, mert már megszűnt, a feleség meghalt, a férj is idős volt és gondolom ez volt az ok). Érdekes, most rákerestem a Google térképen, látni nem láttam, de rákeresve megvan még, de információk és vélemények nélkül.
 |
| Google-térképen a Flüelapass |
Egy 2005-ös utazás Facebook-os bejegyzésemet megtaláltam, ahol bemutattam. Erről a helyről kiindulva bejártuk Svájc nagy részét, de Németországba is átruccantunk, na és persze Vorarlberg tartományt is innen kiindulva fedeztük fel. Nagyok sok élmény és emlék kapcsolódik ehhez a helyhez. Na majd kiderül, hogy mi mindenre emlékszem még.
 |
| Flüelapass-on lévő vendéglátó hely (ez a kép 2004-ben készült) |
A Flüelapasson (hágó) át csak autóút vezet, vasút nem. Vasút egy alagútban kerüli el a hágót, melyen autószállító szerelvényt lehet igénybe venni. Téli időszakban csak ez az utazási lehetőség vehető igénybe! Davosból a Landwasser-völgyben az Alsó-Engadinig egy kanyargós út vezet a Flüela-hágón át. A tetején egy kis, sötét tó, a Flüela Wisshorn és a Schwarzhorn kilátása várja Davostól a háromezres havasok túloldalán az Inn mellett fekvő Suschig lehet eljutni az út hossza 26 km, a hágó legmagasabb pontja 2383 méter, helyenként elérve a 10 % lejtőt (emelkedőt). A hágó csak nyári időszakban járható (júniustól októberig).
Emlékezetem szerint ezt az útvonalat 2x tettük (2002 és 2005) meg, a videókat ismét megnézve, bizony alig-alig emlékszem az utazásra, csupán 1 pontra stabilan emlékszem, a Svájc-Olaszország határára, amit egy alagúton lehet igénybe venni, mink nem utaztunk át ezen az alagúton! Az Olaszországi tartomány Livigno vám-szabadterület. Akár hogyan próbálok visszaemlékezni erre az utazásra, sajnos a nyomvonalat sem tudom felidézni, na újra megnézem a videókat, hátha beugrik az útvonal is. Egy pontra határozottan emlékszem:
A videó még szalagos videómagnóval 8mm kazettára került rögzítésre, annak idején (2004), volt egy LG videómagnóm, aminek volt belső winchesterre, erre digitalizáltam a szalagos videót, majd DVD-re írtam, ez vol az alap (VOB formátumban), amit átkonvertáltam Mpeg4 formátumra, a minőség nem a mai digitális minőség, de megismételhetetlen utazási élményt őriz!
Az ausztriai szálláshelyünkről indultunk, Feldkirchen-nél léptünk át Liechtenstein-be, majd tovább Davos (Svájc) és még tovább a végcél Flüelapass volt. Valószínűsítem, hogy a szálláshelyre visszafelé azonos útvonal lehetett, mivel Flüelepass-tól Austria felé nincs átjárás, csak kerülővel Nauders felé, az pedig nagy kerülő, 1 napos utazásba nem fért volna bele, de amilyen bravúrosan akkor még bevállaltam sok mindent (akár 500-600 km-t is!), még az is lehet, hogy Neudes felé kerültünk?
Ahogy Liechtensteinből átléptünk Svájcba, az útvonal egy farm udvarán keresztül vezetett, ahol éppen rengeteg katonai jármű volt (teherautók, tankok), feleségem folyamatosan videózott, ahogy elhagytuk a farmot, folyamatosan néztem a visszapillantó tükröt, nem-e követnek, ha észlelték, hogy videóztunk, de nem jöttek utánunk. Mainfeld-ben körbe is néztünk a centrumban.
Mainfeld - Svájc
Maienfeld ( románul Maiavilla ) település a svájci Graubünden kantonban , a Landquart régióban . Ez egy turisztikai célpont az Alpokban , mind a helyi bor miatt, mind azért, mert ez volt a Heidi történetének színhelye .A falut először 831-ben említik, és akkoriban Lupinis néven ismerték . A falu neve a következő évszázadok során többször változott, és benne volt; Magenza , Lopine , Maging és Magen zu Luppinis . Végül 1295-ben a Maienvelt nevet használták, amiből végül Maienfeld lett. [ 3 ]
A várost a 13. században is megerősítették. Egy 4,5 m magas és 1 méter vastag falszakasz ma is áll. A városfalak körülbelül 120 m × 170 m (390 láb × 560 láb) területet zártak be. A falakat a 14. században megvastagították és 9,6 m-re (31 lábra) emelték, majd a harmadik fázisban 1,8 méter vastag horonnyal és 10,5 m-re (34 lábra) emelték. [ 5 ]
Maienfeldot először 1346-ban említik városként, de úgy tűnik, hogy nem volt városvezetés (1437-ig) vagy céhek . 1388-ban Maienfeld megszerezte a jogot, hogy útdíjat szedjen a Római úton, amely Churból a St. Luzisteigen át vezetett északra. Maienfeldnek is volt piaca, bár a szomszédos Malans városnak volt piaca. A Toggenburger vonal halálát követően Maienfeld 1436-ban csatlakozott a Tíz Joghatóságok Szövetségéhez . 1438-ban a város megállapodott a von Brandis és a von Aarburg családdal (egyes Toggenburg földek örökösei). A megállapodás bizonyos jogokat biztosított Maienfeldnek, és a városnak jogot biztosított az alacsony igazságszolgáltatáshoz Malans és Jenins közössége felett . [ 4 ]
Maienfeld lakossága (2020 decemberében ) 3029. [ 9 ] 2015-ben a lakosság 11,0%-a rezidens külföldi állampolgár. Az elmúlt 5 évben (2010-2015) a népesség 8,34%-os változáson ment keresztül. A településen a születési ráta 2015-ben 9,4, a halálozás 10,2 volt ezer lakosra vetítve. [ 8 ]
mezőgazdasági területből 127 ha (310 hektár) gyümölcsös és szőlőültetvény, 604 ha (1490 hektár) szántó és gyep, 745 ha (1840 hektár) alpesi legelő. 1984/85 óta 72 ha-val (180 hektárral) csökkent a mezőgazdasági területek mennyisége. Ugyanezen idő alatt 59 hektárral (150 hektárral) nőtt az erdős területek száma. A településen folyók és tavak 69 hektáron (170 hektáron) találhatók. [ 7 ] [ 8 ]
A város vasútállomása 502 m-rel (1647 láb) a tengerszint felett található. A város határának legmagasabb pontja a Hinterer Grauspitz -hegy, amely 2574 m (8445 láb) magas.
A videót újra nézve (hallgatva), visszafelé Olaszországot emlegettem, tehát akkor mégis csak Nauders felé utaztunk visszaútként a szálláshelyre. Valóban, ezen információ alapján belekerestem a kép archivumomba és valóban találtam képeket Nauders városáról, ahol még egy várlátogatás is belefért a visszaútba (2,5 órának jelzi a térkép ezt a távolságot). Na majd a bejegyzés végére hozzáteszem még a Nauders-i képeket is.
Tehát a videók alapján Davos-on keresztül utaztunk a Flüelapass hágóig, na de onnan hogyan is volt tovább? Ez egyenlőre homályos!
 |
| Az odautazás Davos-on keresztül vezetett, ez biztos, de visszafelé a szálláshelyre? |
Müstairi Szent János-kolostor, Val Müstair, Svájc
Szent János benedekrendi apácakolostor (St. Johann Benediktiner Nonnenkloster)
A kolostoregyüttes az UNESCO Világörökség listáján szerepel.Hely: Ofental déli kijárata, Graubünden kanton
A világ kulturális öröksége: 1983. óta.
Forrás: Wikipédia
A Münstertal hivatalosan egy történelmi jelentőségű rätoromán mark (területi megjelölés) volt a svájci Inn megyében, egészen 2000-ig. A Svájc keleti részén található völgyben a központi település: MÜSTAIR. Tágabb környezete az Inn vízgyűjtő területéhez tartozó Mora völgy, azaz a közigazgatási Inn megye.
Egy egész völgyet neveztek el erről a jelentős egyházi létesítményről: Müstair (eredetileg Münster > Münstair > Müstair) után, a Müstari völgyet > Val Müstair-t. Az itt található St. János bencés kolostor bizonyíték a frank Nagy Károlynak az Apoktól dél irányú politikai törekvéséről. Ebből az időből származik a kolostortemplom legtöbb - lenyűgöző - műalkotása, amelyből egy töredék a zürichi múzeum kiállítótermeibe is elkerült.
A völgynek csupán ezen a vidékén találhatunk katolikus vallású embereket, s ez nem utolsósorban a kolostor hatása. Tovább haladva, a völgyben a falvak lakói protestánsok, már a reformáció kezdeti idején Ulrich Zwingli (1483-1531) és Kálvin János(1509-1564) tanai felé fordultak.
A kolostor története
A kolostort 780-ban Chur püspöke alapította, a hagyomány szerint Nagy Károly megbízásából (a templom középső szentélyének déli pillérénél levő, 1.500 körül készült életnagyságú stukkó-figurája emlékeztet a hatalmas császárra(köztudott, hogy a császári titulust - a bizánci politikai zavartalanság megtartása érdekében - Nagy Károly sosem használta, ezt a pápa és a későbbi történelem adta).
A Frank Birodalom uralkodója a kolostor létrehozásával nem csupán a kereszténységet szolgálta, hanem ez egyben politikai és katonai számításból is történt, mert ez a kolostor biztosította a stratégiailag fontos átkelést az Alpokon. Müstair fogadta be az elfáradt, Itáliába, vagy onnan törekvő idegeneket, az utazókat, követeket, kereskedőket is. (Ezek közt volt esetenként maga Chur püspöke is, ha meglátogatta a püspöksége egyes részeit az Alpenhauptkammer túloldalán.) Mindemellett a középkorban nemcsak egyedül ez a magas völgy, hanem az egész Vintschgau és az Etsch (ma: Adige)felső szakasza is a churi püspökséghez tartozott.
A St Johann bencés kolostort eredetileg - a XII. századig - férfikonventként alapítottak és használták, s csak később költöztek ide az apácák (1163). A 13. században az oltáriszentség csodája révén Müstair zarándokhelyként lendült fel (az ereklyét 1799-ben a franciák elrabolták). A háromapszisos egyhajós csarnoktemplomot 1490 táján késő gótikus , háromhajós csarnoktérré alakították át. Ebből az időből származik a 16. században megmagasított harangtornya, valamint az erősített hely jellegét sugalló "Planta-torony" (Angelina Planta apátnőről kapta a nevét). Ekkor épültek az együttes déli és északi részei. Az együttest később többször átépítették.
A kolostor első lakói az északról, feltehetően Chur környékéről származó Benedek-rendi szerzetesek voltak.
A Benedek-rendi elnevezés Nursiai Szent Benedeknek, egy római katonacsalád leszármazottjának nevéhez kapcsolódik: szigorú rend, katonás fegyelem és szabályozott életmód jellemző rájuk. Híres jelmondatuk az "ora et labora": Imádkozz és dolgozz, ami arra utal, hogy céljuk nem csupán a világi hívságoktól való elvonatkoztatás, hanem a föld megművelése, a keresztény etika terjesztése. Ők nevezték végül is Müstairt "monasterium in Tuberis"-nek. E név eredete a ma már Itáliában fekvő vintschgaui Taufers településben rejlik.
Nauders az osztrák-svájci-olasz határszögletben fekszik, osztrák területen (Tirol).— Nauders (Tirol, Ausztria) környékén.
Churon tó
A Churon tó megtekintése után, visszafelé indulunk, nem messze a tótól betérünk egy kolostorba.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése