Utolsó módosítás dátuma: 2025.02.19 19:00

Ahogy a "Bevezető"-ben jeleztem ez egy sorozat folytatása!

Belelapozva a saját hálózati tárolómba (NAS), mégpedig a videók közül az Ausztria könyvtárba. Ezek a felvételek 2002 körül kezdődtek. Most Ausztria legtávolabbi tartományába kalandozok el újra (virtuálisan) - Vorarlberg, bizony ez jó messze van, ezen belül is az ottani szálláshelyünkkel kezdem - Vandans környezetével.

Hogyan is kezdődött? Hát számunkra a "Nyugat" 1992-ben nyílt ki (legyen ennyi elég: BM hivatásos állományában akkor 1965-1991-ben nyugati útlevél nem létezett), és ezt kihasználva elindultunk Európába. Kezdetben a közelbe: Ausztria - Burgenland és Niederösterreich, majd távolabbra is elmerészkedtünk, egészen Svájc, Németország, Olaszország-ig.

Jó néhány különlegességet mutattam be és még néhányat előveszek még, sok-sok helyen jártunk feleségemmel Európában és sok mindent láthattunk, igen volt rá lehetőségünk és éltünk vele. Milyen jó, hogy akkor amikor lehetett utaztunk és láthattunk sok mindent, ma hiába lenne meg a pénzügyi és szabadidő lehetőségünk az utazásokra, sajnos az egészségügyi állapotunk ma már nem tesz lehetőséget utazásra (!).

Rajna vízesés

Schaffhausen, Város és Rajna vízesés, Svájc

Schaffhausen város, Muont vár, Rajna vízesés
GPS: N 47.695465,E 8.638816
Schaffhausent a Rajna délről szegélyezi, mellette nyugatról érkező sínek északra kanyarodnak, a pályaudvarhoz. Ide érkezik a vízesés és Neuhausen felől pedig a főútvonal. A sínpárok és a folyó szögletében fekszik az óváros. Parkolásra legcélszerűbb parkolóházat igénybe venni.
Az óvárosban szebbnél-szebb műemlék házakat láthatunk, amelyek gótikus, reneszánsz, barokk, rokokó stílusban épült épületek. Megcsodálhatjuk az épületekből kiemelkedő jellegzetes erkélyeket, a mérműves ablakokat, faragványokkal díszített kapukat.
A Rajna vízesése Schaffhausen város közvetlen határában van, egészen közel a Svájc-Német határhoz.
A Rajna vízesése Európa legnagyobb vízhozamú vízesése. Másodpercenként 700 m3 víz bukik le a sziklákon 150 méter szélességben 23 méter magasról.

Stein am Rhein - középkori városközpont

Stein am Rhein, Városközpont, Svájc
Stein am Rhein középkori városka – sétáló centrum

GPS: N 47.658653,E 8.859519

Részletes Facebook bemutatóm

Schaffhausentől a Bódeni tó felé 25 Km, a Rajna északi partján fekszik. Barátságos középkori városka, gazdag történelemmel, teljesen éppen maradt óváros, fakeretes házak, sok szép falfestmény, csodálatos Rajna parti táj.

Festői régi városka a Rajna északi partján, felette a 180 méter magas szőlős dombok lombjai között emelkedik Hohenklingen vára (ma étterem).

A város kaputornyaival, fedett erkélyes, favázas, freskófestéses házaival egy gyöngyszem a ránk maradt középkorból. A folyón híd (régen fa híd volt az elődje) vezet át, a hídtól keletre a St. Georgen kolostor (1005-1524), 14-16.századi berendezésekkel, ma Kolostor Múzeum. Mögötte román kori templom, városháza festett üvegablakokkal.

Fizető parkolók állnak rendelkezésre az utazóknak (max. 2 óra), a centrumba csak gyalogosan lehet bejutni!

Luzern - fahidak városa

Luzern, Összefoglaló, Svájc

GPS: N 47.051207,E 8.307252 ( a fahíd tornya)

Részletes Facebook bemutató bejegyzésem

Luzern idegenforgalma nagy, ez meglátszik a tisztaságán, a zsúfoltságban is tapasztalható.Kiemelt látványosság, Európában a legrégebbi fahíd a Kapell, melyet 1333-ban építették fából. A hidat cserepes tető fedi, a tető alatt 101 fatáblára festett kép található, amelyeken a halált ábrázolják különböző megjelenési formában. A híd többször leégett, és mindannyiszor újjá építették, egy helyen meghagyták az égett részeket.

A híd mellett áll egy vaskos víztorony, amely a híddal együtt a város szimbóluma is, és jellegzetes látványossága. A Reuss folyó két partját két fahíd és két gyalogos közlekedésre alkalmas hídon lehet körbe sétálni.

Autónkat a város több parkolóházak egyikében hagyjuk, a parkolóházak a belváros közelében vannak, és rövid sétával elérjük az óváros sétáló utcáit a Kapell hidat (Kapell-brücke). A parkolásért a bejáratnál elhelyezett automatában lehet fizetni Frank pénzérmével, vagy papír pénzzel, de ha szerencsénk van akkor az automata elfogad papír alapú Eurót is, vagy bankkártyát. 4 órás parkolásért 10 Euró-ból 7 Frankot adott vissza az automata. Hasonlóan mint Budapesten, nyilvános WC-t nem találtunk, de étteremben fizetés ellenében igénybe vehetjük a mellék helyiséget.

Altdorf

Altdorf, (Tell Vilmos), Svájc— Altdorf (Svájc) környékén.

Uri kanton székhelye Altdorf

GPS: N 46.882481,E 8.640500

Részletes Facebook bemutató bejegyzésem

A régi kórház díszkutas tere felett kis dombon áll a 60 méter hosszú St. Martin plébániatemplom. Mai klasszicista formáját 1800-ban nyerte el. Kissé feljebb áll a XVIII században épült várostorony.

A hagyomány szerint ebben a városban élt Tell Vilmos (akinek tiszteletére szobor áll a város főterén) és innen robbantotta ki a svájci szabadságharcot is.

A Tell Vilmos történet freskóival festett falához állították a Tell Vilmos bronz szobrát. Tekintetével távolba néző szakállas hős, vállán íjával, apjára bizalommal tekintő kisfiával, Uri népének típusa is egyben (Richard Kissling alkotása 1895). A községet több figurás díszkút és régi úri-ház díszíti.

Ebből a községből indul a 17. sz. főút, amely a Klausen Passon vezet át.

Arbon

Arbon - város (vár, templom), Svájc, (Bódeni tó)
GPS: N 47.515302,E 9.437063
http://www.arbon.ch/

Részletes Facebook bemutató bejegyzésem

A kisváros a Bódeni tó partján fekszik, a tópart egyik fontos kikötője, egyben az egyik legszebb városa.— Bodensee Arbon környékén.

Régi város, már az ókorban is szerepet játszott, kelta eredetű.— Bodensee Arbon környékén.

Várkastélya az országútra (fő út) néz, tekintélyes mérete kiemelkedik a városból. Mellette a St. Martin templom található, szentélye késői gótikus nagy ablakai keltik fel a figyelmet. A templom 1490-ben épült, mai hajója 1788-ban épült hozzá.— Bodensee Arbon környékén.

Figyelemre méltóak a fa gerenda betétes házak is, melyek Svájcra oly jellemzőek.— Bodensee Arbon környékén.

Einsiedeln

Einsiedeln, Kolostor, Bazilika, Svájc (Schwyz tartomány)— Einsiedeln (Schwyz kanton, Svájc) környékén.

8840 Einsiedeln, Monostor— Einsiedeln (Schwyz kanton, Svájc) környékén.

GPS: N 47.126535,E 8.751640

Részletes Facebook bemutató bejegyzésem

Az Einsiedeln kolostor Svájc Schwyz tartományának felső szegletében található. Einsiedeln a kápolnájában lévő Fekete Madonna, mágnesként vonzza a zarándokokat és a turistákat.— Einsiedeln (Schwyz kanton, Svájc) környékén.

A megalakulás óta (1130) a bencés Kolostor Zürich-hez tartozik. Az apátság Einsiedeln vezetője az apát, alkotja a világ egyetlen megmaradt létező Bencés rendjét.— Einsiedeln (Schwyz kanton, Svájc) környékén.

1704-ben kezdődött az építkezés szimmetrikus komplexumként, a tényleges kolostor a négy belső udvarral. A monostor közepén fekszik a templom. A szárnyak, egymáshoz kapcsolódnak, szellős és világos folyosók kötik össze a közösségi helyiségeket. A déli szárnyban kapott helyet az apát a "bíróság", a vendégszoba, a konyha, az ebédlő és a nagyterem, nyugaton és keleten vannak a szerzetesi közösségek.— Einsiedeln (Schwyz kanton, Svájc) környékén.

Az északi szárnyon kapott helyet a barokk apátsági könyvtár és az iskola. 1718-ra fejeződött be az új komplexum építése, kivéve az észak-nyugati részt, 1746-től különböző időpontokban különböző épületekkel bővült , a műhelyek, az iskola, a faház, és a ló istálló.— Einsiedeln (Schwyz kanton, Svájc) környékén.

A templomot 1735. május 3.-án szentelték fel ünnepélyes keretek között.— Einsiedeln (Schwyz kanton, Svájc) környékén.

Livigno - Vám szabad terület

Dél-Tirol-ban, a Schnalstalban volt szálláshelyünk, innen különleges helyeket kerestünk fel, ez is köztük volt. A különlegessége az út eleje (Stelvio Pass), de Bormio-tól indult egy hegyi út (Livigno Pass) ami egy "VÁM szabadterület"-re vezet fel, és ha még tovább autózunk, eljutunk Svájc határán lévő Via Forcola Pass-ig. Ezt a két Pass-t fogom most bemutatni fordított irányba, Svájctól Bormio-ig, a Stelvio Pass-t pedig már bemutattam, azzal kezdtem ezt a sorozatomat.

A Livigno-hágó vagy Forcola di Livigno-hágó ( olaszul : Forcola di Livigno , románul : Fuorcla da Livign ) egy magas (2315 m (7595 láb)) hegyi hágó az Alpokban, a svájci Graubünden kanton és az olaszországi Sondrio tartomány határán .

A svájci Bernina-hágót köti össze az olaszországi Livignóval .

2015-ben újra felkerestük a Stelvio pass-t, most az időjárás is kedvezett, végig jó idő volt, napsütéssel, Bormiot követően elmentünk Livigno-ig, illetve egy kicsit tovább, egészen az olasz-svájci határig, majd ugyanezen az úton vissza a szálláshelyre. Idén sikerült jó minőségű (HD) videót és rengeteg képet készítenem az útról.

Olvastam az Interneten, hogy Livigno (Lombardia), egy vám szabad terület és, hogy minden olcsó, ennek tartalmát csak akkor fogtuk fel, amikor átléptük a vám szabad terület határát. A határ valóságos volt, határállomással, bár nem határőrök voltak a kalickákban, hanem vámosok és érdeklődtek, hogy vásároltunk-e bármit Livignoban, mert akkor bizony vámot kell fizetni. Ha a vámot ki kell fizetni, akkor viszont semmivel sem olcsóbb!, igazán csak a cigaretta és az alkohol érdekelte a vámosokat, de például a tankolás nem, pedig a 95-ös benzin 0,80 € volt, az olasz 1,60-1,80 €/literes árakkal szemben!

Ez a terület annyira olasz, hogy németül nem is válaszoltak sehol sem, csak olaszul!

*** Via Forcola pass, Livigno-ból a svájci határig vezető, mintegy 8 km hosszú útszakasz, a hágó legmagasabb pontja 2315 m, a hágón továbbmenve St.Moritz (Svájc), vagy Tirano-ba (Olaszország) jutunk el.

Lugano, Svájc, Ticino kanton

Via Stauffacher 1

6900 Lugano, Svájc

GPS: 46.003948, 8.955100

Részletes Facebook bemutató bejegyzésem

Lugano a Luganoi-tó partján, magas hegyek ölelésében, a domboldalon terül el, Ticino legnagyobb városa. Csodálatos környezetben fekszik, sokan Svájc egyik legszebb városának tartják, a Monte Bre hegy oldalán.

Lugano a parkok, a virágok és a villák városa, mely tavasztól mediterrán virágözönben tobzódik. A város sajátos klímája miatt a tölgyek éppúgy jól érzik itt magukat, mint az olajfák vagy a pálmák.

A város sajátos klímája miatt a tölgyek éppúgy jól érzik itt magukat, mint az olajfák vagy a pálmák. Az óvárosban az árkádos tereken, szűk sikátorokon kellemes sétákat tehetünk, de Lugano leghívogatóbb látványossága mégiscsak a tó, melynek megkapó szépsége leginkább az autómentes Parco Civicióban élvezhető. A A tóparti látképet az öbölbe nyúló Monte Bre és a Monte San Salvatore uralja. A 900 méteres hegyekre siklóval is feljuthatunk, de kellemes turistautak is várják a túrázás szerelmeseit. A vasútállomás mellett lévő hatalmas parkolóban találtunk helyet, az út túloldalán megláttunk egy éttermet, melynek teraszáról nagyon szép kilátás volt a városra és a tóra. A városba és a tó partra gyalog mentünk le, visszafelé viszont a centrumból (nem messze a városházától) siklóban mentünk vissza a vasútállomáshoz (PARKOLÓ), AZ UTAZÁSI DÍJ MINDÖSSZE 1,1 CHF volt. A városban nagy nyüzsgés, árkádos épületek, pálmafák, szökőkutak, boltok fogadtak. A Riviéra-szerű tóparton virágok, csodás kilátás és rengeteg csónak szolgálja a kikapcsolódást a pihenést, éttermekkel, büfékkel, kávézókkal. A belvárosban sorra építették a színpadokat, nyáron számtalan fesztivál helyszíne a város.

Müstair

Müstair, Szent János-kolostor, Svájc

7537 Müstair, Clostra Son Jon

GPS: N 46.629529,E 10.449074

Részletes Facebook bemutató bejegyzésem

Egy egész völgyet neveztek el erről a jelentős egyházi létesítményről: Müstair (eredetileg Münster > Münstair > Müstair) után, a Müstari völgyet > Val Müstair-t. Az itt található St. János bencés kolostor bizonyíték a frank Nagy Károlynak az Apoktól dél irányú politikai törekvéséről. Ebből az időből származik a kolostortemplom legtöbb - lenyűgöző - műalkotása, amelyből egy töredék a zürichi múzeum kiállítótermeibe is elkerült.

A kolostort 780-ban Chur püspöke alapította, a hagyomány szerint Nagy Károly megbízásából (a templom középső szentélyének déli pillérénél levő, 1.500 körül készült életnagyságú stukkó-figurája emlékeztet a hatalmas császárra(köztudott, hogy a császári titulust - a bizánci politikai zavartalanság megtartása érdekében - Nagy Károly sosem használta, ezt a pápa és a későbbi történelem adta).

Rapperswil-Jona

Rapperswil-Jona, Várkastély, St.Galen kanton, Svájc— Rapperswil-Jona környékén.

8640 Rapperswil-Jona, Schloss

GPS: N 47.227277,E 8.816067

Részletes Facebook bemutató bejegyzésem, Várkastély, Város(templom)

A várkastély Rapperswil félsziget hegyén helyezték el, az egyik legjelentősebb történelmi emlék a Zürichi-tó partján. Nemesek építették a 12. században, majd később többször átépítették. A vár 1820-ig szolgált kantoni börtönként, majd 1869-ig bérházként használták, lengyel bevándorlókat helyeztek el benne.

1870 és 1927-ben a Nemzeti Múzeum, Lengyel Múzeumot rendezett be a várkastélyban.

A várkastély a lengyel szabadság jelképes pilléréként szolgált, a svájci emberek szolidaritásaként , akik a szabadságukért küzdenek.

1952-1962 a svájci szövetségi állam kutató intézetet helyezett el a várkastélyban. Ezt követően belső átalakításokat végeztek és 1975-től a Lengyel Múzeumot újra megnyitották.

A vár tulajdonosa a helyi közösség. 1988-1989 újították fel utoljára, ekkor teljes felújításban részesült.