Keszthely - Fenékpusztai Majorság - 2024.01.13.

Keszthely - Fenékpusztai Majorság - 2024.01.13. - drónos repülések

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Utazás Fenékpuszta-hoz

Festetics Majorság megismerése, bemutatása

Fogadóépület – Pénztár – Lóistálló
Kis-kastély
Gulya istálló
A Majorság felújítási története, elképzelések, megvalósulás
Drónos repülés a Keszthelyre vezető fenyő fasor felett
Elutazás a Majorságból

Kőröshegyi viadukt (M7) – Drónos repülés

Forrásjegyzék (hivatkozások)

Keszthely - Fenékpuszta, Festetics Majorság

Utolsó módosítás: 2024.01.15. 19:30
VÁLTOZÁSJEGYZÉK

Dátum	Fejezet	Változás oka
2024.01.15		A BLOG bejegyzést befejeztem, KÉSZ
.

Bevezetés

A Dunántúlra (Keszthely) környezetében szombatra napsütéses időt jósoltak, míg Budapesten egész nap felhős, szürkeség lesz (így is lett!).

Nemrég nyitották meg a nyilvánosság számára a Keszthely – Fenékpusztai Majorság felújított épületeit, a Festetics család egykori majorságát (kis-kastély), így adódott a helyszín, aminek megtekintését tervbe vettem. Az utazás drón-os repüléssel is szerettem volna kiegészíteni, +2 fok, csapadék mentes idővel, ez még akár sikerülhet is, ez volt a terv.

Erről a látogatásról jutott eszembe, érdemes lenne áttekinteni a "Nemzeti Kastély Program" megvalósulását, a tapasztalataimat összegyűjteni, mivel a program már végetért (félbeszakadt), a választások közeledtével megszaporodtak az ünnepélyes megnyitások, stb....., erre lérhoztam egy külön bejegyzést, ezt már nagyon régen hoztam létre (utoljára 2022-ben frissítettem), nos ezt fogom kiegészíteni az állapotokkal!

Előzetesen megnéztem, hogy a Majorság területén repülhetek-e drónnal, nos hát voltak korlátozások:

Természetvédelem alatt álló, korlátozott légtér (Madárgyűrűzési telep);
Eseti légtérrel lefoglalt terület és az utazási idő is beleesik a foglalásba.

Az eseti légtér egy kiemelten fontos fogalom, lásd részletesen itt! Az MDS szerint, ha feljebb megyek Keszthely felé vezető fenyő fasorba, akkor ott már repülhetek, az már nem védett terület, már csak az eseti légtér aktiválása lehet akadály, de nem lett, amikor repültem, nem volt aktíválva a légtér, így szabadon repülhettem 120 méterig, így tudtam a majorságról is fentről felvételeket készíteni (lást a fenti képet és majd lentebb is).

legter.hu légtér foglalások, korlátozások térkép WEB oldala

A teljes videó-lejátszási lista itt nyitható meg!

Ugrás az oldal tetejére!

Utazás Fenékpuszta-hoz

Leutazáshoz Budapestről az M7 - M76 a legrövidebb és leggyorsabb útvonal autóval (matrica kötelezettség végig!), viszont a Google térkép jól átvert, hátulról javasolta a megközelítést, aztán letérve az M76-ról máris behajtani tilos (mindkét irányból átmenő forgalmi tilalom), így kerülni kellett, visszatérve a 71.sz. főút felől.

Nem jó útvonal, erre nem megközelíthető

Ez a jó megközelítés a 71.sz. főútról!

1.rész - Úti-videó, Fenékpuszta megközelítése

Ugrás az oldal tetejére!

Festetics Majorság megismerése, bemutatása

Mikor is láttam először, a ha a képek készítési dátumát nézem, akkor 2022. június, akkor már javában végezték a főépületek felújítását, de az érdeklődésem sokkal korábbi, megpróbáltam informálódni már korábban is.

Már 2013.04.19.-én készítettem egy dokumentumot, amibe akkor összegyűjtögettem az akkor fellelhető információkat, terveket, elképzeléseket, aztán 2022. júniusban Keszthelyen jártunk és útba ejtettem, hogy ránézzünk az akkori állapotára, ide teszek néhány korábbi képet 2020-ból.

2013-ban készíytett dokumentumom

2020.02.09-én is jártam már itt:

Sok minden volt olvasható a felújítási és hasznosítási elképzelésekről, de csak papíron léteztek ezek.

Fenékpuszta, Keszthely szomszédságában (7 km-re a városban lévő kastélytól), de a város része. Keszthelyt Balatonszentgyörgy felé elhagyva (kb. 4km), a 71-es számú főútról jobbra, a Fenékpuszta vasúti megállóval szemben található, tábla is jelzi.

A korábbi régészeti feltárások szerint az a hely, amelyet ma Fenékpusztaként ismerünk, már a rézkorban is lakott volt. A Zala folyó közeli torkolata vonzotta az embereket a Balaton közelségébe, amely akkor még tovább terpeszkedett dél felé. Azóta időről időre megtelepedtek az emberek a területen – kerültek elő leletek a bronz, majd a vaskorból is.

Igazán azonban a Kr. u. 2-3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út.

Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést: egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal védett erődvárost hoztak létre, amelynek huszonkét épületét sikerült a huszadik században feltárni. Az erődváros annyira jól védhetőnek bizonyult, hogy lakosai helyben maradtak a rómaiak távozása után is. 456-tól a keleti gótok székhelye lett a település, később az avarok germánokat és bizánciakat telepítettek ide. 630 táján ugyan elhagyták a lakók a várost, ám a nyolcszázas években ismét beköltöztek az oltalmazó falak közé. A települést végül a 10. század elején a honfoglaló magyarok pusztították el. A terület újabb virágzásáig több mint hétszáz év telt el.

A tizennyolcadik század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített – ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára.

A folyamatos építkezéseknek hála egyre fejlődött a terület: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak

A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.

Elkészültek Fenékpuszta rekonstrukciós tervei, amelyeket a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyott; az egykori ménesbirtok és az ókori romkert 2,7 milliárd forintból megvalósuló újjáépítése a jövő év második felében kezdődhet el és várhatóan 2012-ben fejeződik be - mondta Czoma László, a Festetics Kastélymúzeum akkori igazgatója az MTI érdeklődésére.
Tájékoztatása szerint a majorságot, amely a magyar lovas örökség része, 1,5 milliárd forint ráfordítással az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre. Végül is ez az elképzelés valósul(t) meg, legalább is a jelen állapotban ez látszik megvalósúlni.

(Elképzelések, megjelent: 2008, február 4 - 21:16 ( helikonportal.net): "A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt felújítását tervezik, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének.

A környezetében található római romokat is feltárnák, részben újjáépítenék a bazilikát, s a magtárat, ahol az értékes leleteket kiállítás keretein belül lehetne megtekinteni."

Olvastam erődítmény rendszer helyreállításról is, ebből nem lett semmi sem.

Látványterv (sajnos a forrása már nincs meg)

Megjelent: 2011. február 25., 12:10 szerző: Sámel József (zaol.hu portál)

Meglehetősen merész célokat tűzött maga elé a nemrég alakult Fenékpuszta Értékeiért Baráti Kör. Egyebek között szeretnék felépíteni az egykori római kori erőd mását.

Amennyire fontos szerepet játszott Fenékpuszta a múltban, ma annyira méltánytalan a helyzete. Pedig megérdemelné, hogy régi fényében tündököljön a terület – fogalmazott Laki István, a szervezet elnöke, akitől megtudtuk: még tavaly tizenhét taggal alakították meg az egyesületet. Azóta többször takarítottak a területen, elkészítették a fejlesztések pontos tervezetét, sőt, miniszterekkel is tárgyaltak azok megvalósításáról.

Lépni kell, nem szabad, hogy a Balaton partján, nevezetes történelmi helyen, ott, ahol rengeteg turista megfordul, méltánytalan körülmények legyenek – tette hozzá Berki László alelnök. – A fenékpusztai épületek állaga folyamatosan romlik, az ott lakók életkörülményei már-már kilátástalanok. Azt mondják, amolyan senkiföldjén élnek. Több épület tetőszerkezete életveszélyes, s a bozót közepén fedetlen kút is található. A turisták igazából nem tudják, mit érdemes megtekinteni Fenékpusztán. Ezeken az állapotokon szeretnénk változtatni, mégpedig széles körű összefogással.

Még elképzelni is érdekes, hogy elkészülhet a tíz méter magas falakkal, negyvennégy darab 12,5 méter magas toronnyal rendelkező épület, melynek alapterülete 386x382 méter volt.

Egyeztettünk szakemberekkel, elkészültek a látványtervek – fogalmazott. – Kehidakustányban sikerült találkoznunk két miniszterrel, akiknek beszámoltunk a monumentális és azt hiszem, a világon egyedülálló terveinkről. Reményeink szerint sikerül majd pályázati pénzhez jutnunk, hogy az elképzelésünket megvalósítsuk. Úgy tudjuk, a projekt szerepel a kiemelt beruházások között. Természetesen Fenékpusztát egyben, komplexen szeretnénk kezelni, tehát a Festetics- féle örökséget is fel kívánjuk újítani. A beruházás összköltségét nehéz előre megbecsülni, ám a számításaink szerint húszmilliárd forint körül alakul.

– Számos más területen is előre lehetne lépni – vette át a szót Berki László. – Említhetem például a Balaton közelségét. Fenékpusztánál több kilométeren át szinte érintetlen a partszakasz, ami már önmagában érték. Ha az erőd megépülne, a régi kor hangulatát idézve gályákat lehetne építeni, melyek szintén látványosságot, s egyedülálló élményt adhatnának a turistáknak. Nagyon bízunk benne, hogy sikerül megvalósítanunk az álmainkat, s Fenékpuszta egykori rangjához méltó hellyé válik.

Ugrás az oldal tetejére!

Fogadóépület – Pénztár – Lóistálló

Az egyes épületek előtt/mellett nagyméretű táblák jelzik a látnivalót és elhelyezkedését.

A kiépített parkolóból a Kis-kastély van középen, de a bejárat (Pénztár) a baloldali épületbe került elhelyezésre, amely egyben Bűfé/Kávézó, Pénztár, és egyben a Kancaistálló, amelybe Tavasszal érkeznek majd a lovak. A fogadóépület berendezése arra utal, hogy a későbbiekben itt akár éttermet is nyithatnak, egyenlőre süteményekkel és Pizzával kell megelégedni.

A pénztárban készpénzzel és bankkártyával is lehetséges a fizetés, minket érintően 70 év felett igyenes a belépés. A középső épület (Kis-kastély) kivételével a terület mozgáskorlátozottaknak is megközelíthető, látogatható, a Kis-kastély lépcsős!

Az érkezésünk után, pizza, kávé volt az első program, utána megnéztük a Kancaistállót, amelyben jelenleg nincsenek lovak, de a boxok már ki vannak alakítva, berendezve, már csak a lovakat várják. Az istálló melletti területen van a beszoktató és lovagló terület, és az épület előtti nagy szabadtéri területen is lehetőség lesz majd lovas programok rendezésére/szervezésére.

2.rész - Majorság épületegyüttes bemutatása (1)

Ugrás az oldal tetejére!

Kis-kastély

A Kancaistálló megtekintése után átmentünk a Kis-kastély épületébe és megnéztük az itteni kiállítást is.

2.rész - Majorság épületegyüttes bemutatása (2)

Ugrás az oldal tetejére!

Gulya istálló

A Kis-kastélyból tovább indultunk a harmadik épületegyüttesbe a "Gulya istáló"-hoz. Valamikor régen, ebben tarttották a teheneket, a helyreállítást követően ide már nem fognak teheneket visszatelepíteni, a látogatóközpont tisztán csak lovakkal fog működni. 2 épületcsoportból áll a bemutatási hely, a belső volt istálló területén a lóversenyezésről szól a kiállítási anyag, van egy versenypálya is, ahol 3 sávon kerékpárral versenyezhetnek a vállalkozó szellemű látogatók.

2.rész - Majorság épületegyüttes bemutatása (3)

Ugrás az oldal tetejére!

A Majorság felújítási története, elképzelések, megvalósulás

Projekt címe: Fenékpuszta Majorság fejlesztése I. ütem

Projekt azonosítószáma: GINOP-7.1.9-17-2018-00009 Kedvezményezettek: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Megvalósítás helyszíne: Keszthely, Fenékpuszta

Projekt kezdete: 2018.09.01.

Projekt tervezett befejezése: 2023.06.30.

Támogatás összege: 1.658.099.824,- Ft Támogatás mértéke: 100 %

A konstrukció célja: A projekt közvetlen célja a Fenékpusztai Majorság I. fejlesztési ütemének megvalósítása, a terület turisztikai attrakcióként való működésének biztosítása. Cél, hogy a majorság korhű környezetben idézze meg a Festeticsek fénykorát, és az idelátogatók ne csupán egy lótartással foglalkozó komplexumot lássanak, hanem egy a Festeticsek főnemesi rangjához méltó „főúri szabadidő- és pihenőparkot”, amely komplex és élményelemekben gazdag szolgáltatásokat kínál.

Fejlesztéssel érintett épületek és építmények:

Kiskastély épülete
Kancaistálló és Csikóslakás épülete
Borjúistálló épületének teteje, és portikusz felújítása

2023.12.17.-én zárult le a keszthelyi Fenékpusztai majorság felújítása, itt tért ki a kastélyok sorsára Lázár János, miután éppen a héten szavazott arról a törvényről a parlament, amely lehetővé teszi bármely kastély ingyenes magánkézbe adását.

Ugrás az oldal tetejére!

A felújítás eredményét, a kiállítási anyagot, a saját véleményemet majd ebben a külön bejegyzésben fogom értékelni: Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram-ot.

Lázár János (Építési és Közlekedési Miniszter) 2023.12.17-én lezártnak nyilvánította, a Fenékpusztai majorság ünnepélyes megnyitóján a Nemzeti Kastély és Nemzeti Vár Programot.

Drónos repülés a Keszthelyre vezető fenyő fasor felett

A kastély látogatás után elautóztunk a Keszthely felé vezető fenyő-fasor felé. A Pénztáros Hölgytől kértem és kaptam segítséget, hogyan tudom megközelíteni a fasort, egy földúton, a kastélyt megkerülve jutunk el. A fasor környezete már az MDSW (My Drone Space, Hungaro Controll APP-ja) ezen a területen már nem jelzett természetvédelem miatt korlátozott légteret, így a felszállást a drónnal ezen a területen végeztem el, így fel tudtam reptetni a madaramat 100 méter magasságba és ebből a magasságból jó belátható volt a környezet, beleértve a Majorság épületegyüttesét is.

A fasorhoz vezető út pocsék, az út mellett a bokrokban szeméthegyek, befagyott víztócsák, amiket kikerülni nem tudtam, így a fasor előtt leparkoltam, és gyalogosan mentem be a fasorba, ahol már az MDS engedte a felszállást.

A z úton keskenynyomtávú vasúti sínek láthatók, valamikor itt kisvasút járhatott.

Milyen csodás idegenforgalmi látványosság lehetne, ha Keszthelyről, a Festetics kastélytól, ide a majorságba ki lehetne kisvasúttal jönni, vagy hintóval a fenyő-fasoron keresztül (3-4 km)! Végül is lovas központ lesz, tehát a lovak adottak, a hintók pedig a kastély hintókiállításán is rendelkezésre állnának, csupán vállalkozást kéne hozzá létrehozni!

Gömb-panoráma felvételemet itt lehet megnézni.

3.rész, Fenyő-fasor, úti-videó

A drón felszállási ponthoz jócskán be kellett gyalogolnom a fenyő-fasorba, mivel az MDS (HungaróControl APP) Természetvédelmi korlátozott légtere jelzett a Majorság területén Madárgyűrűzési közpon van a 71.sz fűút Balaton felöli oldalán.

A hőmérséglet +1 fok, az akksi ezt a hőmérsékletet nem szereti (45 fok körüli a teljesítmény leadási müzemi hőmérsékletet, és a zsebemben tartva testhőmérsékletre tudtam felmelegíteni (36 fok), viszont a kesztyűt elfeledtem felhúzni, így a repülés végére a kezem bizony igencsak lehült.

4.rész, Fenyő-fasor - Drón-videó

Ugrás az oldal tetejére!

Elutazás a Majorságból

A Majorsági látogatást követően, egy kis kitérő, hogy a hazafelé útra elég legyen a benzin, így a 71.sz. főúton lévő MOL kútnál megtankoltam, és elindultunk hazafelé M76 - M7. Mivel továbbra is napsütés, a hőmérséklet is maradt a +1 fok, az M7-esen szél nem volt, így egy kis kitérőt tettünk, hogy a Kőröshegyi Völgyhídnál készíthessek Drón videót.

5.rész, Elutazás Fenékpusztáról, az M7 - Kőrishegyi Völgyhíd-ig

Ugrás az oldal tetejére!

Kőröshegyi viadukt (M7) – Drónos repülés

Távolabb álltam meg a hídtól, hogy még véletlenül se zavarjon meg senkit egy drón megjelenése. Hideg volt, így rövidre vettem a felszállási időt.

6.rész, M7 - Kőrishegyi Völgyhíd - Drón-videó

Gömb-panoráma felvételemet itt lehet megnézni.

BARANGOLÁSOK EURÓPÁBAN (HN)