Búcsúzás a Tél-től, Havas környezetben, Ausztria - 2023.március (Rauriseltal-Zell am See)
Raurisertal, Zell am See - 2023.03.03. (szombat)
Az Utazás ÖSSZEFOGLALÓ bejegyzése itt nyitható meg!
 |
| A reggelinél csatlakozott hozzánk Frau Oberreiter, a Panzió Tulajdonosnője is |
Reggel felkelve, kinézve a balkonon, csodás Nap-sütéses idő volt, tehát az Alpok Észak-i oldala ma Nap-sütéses lesz, azaz a Raurisertal jó program lesz!
Az előző este úgy beszéltük meg a Panzió Tulajdonosnővel (Marlene Oberreiter), hogy velünk tart a kirándulásban, de időközben teltházat lett a Panzió, így nem tudott velünk tartani, de azért a reggelizés közben odaült az asztalunkhoz, hogy a reggeli roma után a kávéját velünk igya meg.
Reggeli után elindultunk, egy kis kitérővel a Raurisertal-ba
Néhány éve már megnéztünk egy vízesést, ami a Gasteinertal-ból érkező víz lezúdulása a Salzach folyóba vezet. Kíváncsi voltam arra, hogy így télvíz idején, hogy néz ki ez a vízesés, ezért egy kis kitérővel (Dienten-nél), letértünk a 311.sz. főútról és lementünk a Salzach folyó völgyébe.
A vízesés Lend település végében van, most erre az útra átmenő forgalom tilos táblát helyeztek, de nem volt eltorlaszolva az út, mivel ez még a település további részét is elérhetővé kell tenni, így Én is behajtottam. Valóban pont a vízesés után volt az út szétbombázva, útépítés okán, de így sikerült még megcsodálni a Gasteiner Ache Wasserfall-t.
Innen tovább utazva a Raurisertal felé vettük utunkat, útközben egy különlegességben is részünk volt, az egyik település centrumában, egyszer csak balról az egyik utcából vadkacsa sor fordult ki elénk, jobbra lehúzódva, a következő utcába jobbra befordultak, hogy honnan, hová vezetett a sétaútjuk azt nem tudjuk, de ilyet még nem láttunk.
Kiérve a Raurisertal főútjára, a Nap pont semve sütött, így az autós videókamera felvétele nem valami élvezhető, így ezt az útszakaszt inkább majd a visszaúton készült felvételen fogom megmutatni. Útközben egy pisztrángos tónál megálltunk, hogy felülről egy "Madár szemével" megnézhessük, azaz felküldtem a Drón-omat.
Drón - pisztrángos
Érkezés a Raurisertal végébe, az "Aranymosó parkoló"-hoz, Alpengasthof Bodenhaus-hoz
A reptetést követően folytattuk az utazást a völgy végéig, itt van egy hatalmas parkoló, hiszen itt van a Rauristal "Aranymosó" helye is, de mink most nem aranyat mosni jöttünk és nem is a hatalmas sífutó pályára, hanem ebédelni a Alpengasthof Bodenhaus-ba. A parkoló tele volt, így az út mellett kellett parkolni az irányítás alapján.
Az ebéd főétele a sajtos, hagymás nokedli volt, mivel tudjuk, hogy mindig egy nagy serpenyőben tálalják, így csupán 1 adagot kértünk, amit megfeleztünk, de még így is maradt belőle.
Ebédet követően felküldtem a "madarat" nézzen körbe fentről.
Drón repülés - Alpengasthof Bodenhaus
Raurisertal visszafelé (rövidre vágva)
Elindultunk visszafelé a szálláshelyünkre, mivel még korai volt az idő, így tettünk még egy kitérőt a Zell am See körül, sőt, az északi csücskénél még a "madaram"-at is felküldte, igaz nem túl magasra (max 30 m), mivel közel volt a korház, ahová folyamatosan érkeztek a mentő helikopterek. A szél erős volt, így a repülést rövidre vettem.
Zell am See és a Schloss Fischhorn
A Zell am See körbekerülését követően még megnéztünk egy várkastélyt, a kastélyt a tulajdonosa lakja, ezért nem látogatható, viszont ahogy rákerestem az Interneten, látható, hogy bérbe vehető a kastély egy része, rendezvényekhez.
Schloss Fischhorn - https://www.schlossfischhorn.at/
Az első erődítmény valószínűleg 1200 körül épült itt, és 1227-ben említik először Vischarn néven az akkori kastélyt. A Vischarn név feltehetően a Zelli-tóból a Salzachba való kifolyás akkoriban fennálló természetes elzáródására vezethető vissza, ami a halászatot kedvelte ezen a helyen.
A 18. században a várat kifosztották és felgyújtották, súlyos károkat okozva.
A következő években az épület fokozatosan leromlott.
A felújítás után itt volt a bajor királyi adóhivatal székhelye, Salzburg ekkor még a Bajor Királysághoz tartozott.
1918 körül egy Gildemeister nevű kereskedő szerezte meg a birtokot, amit 1920-ban egy nagy tűzvész követett, amely ismét elpusztította a kastély nagy részét. Gildemeister restauráltatta a kastélyt, és így jött létre a Fischhorn név – egy nagy mezőgazdasági és erdészeti vállalkozás, amely ma is létezik.
A kastély az ezredfordulóig üresen állt. 2000 után átfogó építési és felújítási intézkedések kezdődtek, amelyek élhetővé tették a kastélyt. Ma nagyon jó szerkezeti állapotban van, lakott.
A tulajdonosok 2018 óta a Hofbauer család irányítása alatt álló Home-Office-Service GmbH-val együttműködve kizárólag szállóvendégek és rendezvények számára teszik elérhetővé a kastélyt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése