Soroksári Nagyboldogasszony Plébániatemplom - 2023.08.26. (Soroksári Grassalkovich Kör)

A Grassalkovich Kör (Balla Péterné) és Fehérvári Lajos Anyta szervezésében felfigyeltem egy "Templomséta"-ra, amit a Soroksár Facebook csoportban is megosztottak.

Mivel Soroksáron születtem, 1944.05.11-én (éppen Soroksár határát szőnyeg bombáztak, ezért Édesanyámat átvitték a szomszéd ház pincéjébe Én ott születtem), és 1965-ig (Házasságkötésemig) Soroksáron is laktam (Fakopács utca, régi nevén Jókai utca) és bizony 1968 után már nem voltam gyakori látogatója Soroksárnak, csupán Szüleimet látogattam, így most sok-sok év után (50 év) alkalmam volt arra, hogy körbenézzek az odautazásom során. Körbejárjam a templom környezetét, és megcsodálhassam e becsben tartott műemlék templomot, leginkább belsőjére voltam kíváncsi, milyen látható felújításokon ment át.

A családom Anyai és Nagyapai ágon Soroksáriak voltak (svábok), Nagymamai (Fachs) ágon 1712, Nagyapai (Merkert) ágon 1792-ig tudtam visszakövetni a családfánkat.

Özv. Merkert Jánosné 100 évesen (+)

Csecsemőként - 1945

Álltalános iskolásként

1962 - érettségi (technikum)

Nem csalódtam, szép állapotban láthattam a templomot, köszönetem a szervezésért és a lehetőségért.

Amikor a Facebook meghirdetést néztem, 18-an jelezték, hogy részt vesznek és 72-en, hogy érdeklődnek, bizony telthát volt a templomban, sokakat érdekelt a lehetőség és éltek vele.

A látogatás előtt körbejártam a templom környezetét és hátul a volt Otthon mozi előtti parkban egy soroksári lakóssal (10 éve és Soroksáron), aki éppen kutyát sétáltatott, de lecsüccsent a padon, jókat beszélgettünk, felidézve a múltunkat.

Elnézést kérek az bejegyzésemet olvasóktól/nézegetőktől, de az előadásokból csak ízelítőt fogok beszerkeszteni és közreadni, nem kívánok szerzői jogokat sérteni, és azon felvételeket osztom meg, ahol kevésbé sértek személyiségjogokat (GDPR), mivel ez egy nyilvános rendezvény volt, ezért ezt a szabályt lazábban értelmezem.

Néhány (nem teljeskörű!) külső hivatkozás:

Grassalkovich grófi címer 1800-1900

Forrás: wikipedia.hu - Soroksár múltja

"Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A Duna-ágba ömlik a szabályozott és szennyezett Gyáli-patak.

Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A település első postamestere, nemes Sartóry Lipót (1760-1809), aki Csikóson, Sári mellett született nemes Sartóri Lipót (1733-1789), uradalmi ispán Újhartyánban a gróf Keglevich családnál, és Schmir Katalin fiaként. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta.

A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették.[5] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Német Demokratikus Köztársaságba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult.

1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként Pestszenterzsébet mellett."

Forrás DocPlayer - Plébániatemplom

Ha részletekre is kíváncsi, akkor a WEB oldalon érhető el a teljes szöveg, ide csak címszavakat fogok megjeleníteni, a dokumentum másolásvédett!

Grassalkovich I. Antal korai szerzeményei közé tartoztak: Péteri, Szentlőrinc, Gubacs-puszta, Soroksár, Kerekegyháza,és Szentdienes. Soroksárt mint pusztát szerezte meg 1720 táján és telepítési szerződésekkel gyorsította a térség fehlődését.

A Telepeseket Passau és Württemberg környékéről hopzatta, katolikus vallásukat és német anyanyelvüket megőrizték, a letelepesedésüket 1725-től számítják. A kialakuló helység híveit a Haraszti plébános gondozta.

1743-ban Grassalkovich grófi címet kapott és kérésére a váci püspökség Soroksáron helyi káptalanságot alapított. Az anyakönyv vezetését 1743-ban kezdék el..

1744-ben a híveket összeírták, amikor 175 házban 925 lélek lakott.

Soroksár telepeseinek helyzetee kiemelkedett a jobbágyfalvak közül, hiszen Ők bérelték a földjeiket, többen kézműves-iparos tevékenységet végeztek.

1749-be Soroksár falu ragnot kapott, majd 1759-től Mária Terézia évi 4 országos vásárt engedélyezett.

A katolikus templomot Grassalkocich I.Antal földesúr és felesége, Klobusitzky Teréz építette, az alapkövét 1758-ban tették le, 1761. augusztus 15-én Szikorai Miklós alsónémedi plébános, kecskeméti kerületi főesperese áldotta meg aMenybe Felvett Boldogasszony tiszteletére. 1762-ben már plébánia lett.

.......

Forrás: Profi családfa:

"A következő statisztikából kiderül, hogy az első kilenc évben (1717 – 1725) csupán egy születést jegyezhettek fel:

1717 – 1725 évente egy születés
1726 – 1736 évente 2 születés
1737 – 1740 évente 12 születés
1741 – 1742 évente 20 születés
1743 42 születés
1744 58 születés
1745 66 születés

Az 1725-ös összeírás során Soroksáron nem történt felmérés, ugyanis az itt lakók száma nem érte el a helyi népszámlálás alsó határát, ami 20 családnál volt meghúzva.
Soroksár 1743 áprilisában saját lelkipásztort kapott és vele együtt önálló anyakönyveket is."

Templomséta I. - Fehérvári Lajos Atya megnyitja a rendezvényt

Emlékezzünk a "Kitelepítésről!

Forrás: PestBuda - 2021. - Írta: Flier Gergely

"Budafok, Budatétény, Nagytétény, Soroksár, Pesthidegkút. Ezeket a városrészeket járva a jellegzetes utcakép és sajátos hangulat emlékeztet rá bennünket, hogy valaha egy idegenből érkező, de itt hazára találó és gyökeret verő, környezetét szorgalmasan építő, saját kultúrát hordozó népelem: a magyarországi németek, általánosan elterjedt nevükön a svábok éltek. A II. világháború után egy szűk látókörű döntés, a népeket jókra és rosszakra osztó, a határon túli magyarságot ugyanígy sújtó kíméletlen intézkedés nagy részüket elűzte Magyarországról, amelyet hosszú időn át hazájuknak tekintettek. A 75 évvel ezelőtt kitelepített magyarországi németekre emlékezünk.
A II. világháborút követően Közép-Európában történt etnikai kitelepítések szégyenteljes eseményei sok szenvedést jelentettek az itt élő kisebbségeknek, a határon túli magyarságnak éppúgy, mint a térség minden országában évszázadok óta élő németségnek. Ennek során a magyarországi németeket gyakorlatilag kollektív bűnösnek kiáltotta ki az ország 1945 utáni vezetése, mint a háború alatt a Harmadik Birodalom szolgálatában álló megbízhatatlan népcsoportot, amely a múlttal szakító új Magyarország számára nemkívánatos.
A fő vád a magyarországi németek szervezetének, a Volksbundnak a Harmadik Birodalmat támogató szerepe, és az SS fegyveres alakulatai magyarországi német katonáinak tevékenysége volt, amelyet kollektív háborús bűnként terjesztettek ki a magyarországi németekre.
A Minisztertanács 1945. december 22-i ülésén Nagy Imre belügyminiszter terjesztette elő a svábok kitelepítéséről döntő alaprendelet tervezetét, amelyre a jelenlévő 16 miniszterből kilencen igennel, ketten nemmel szavaztak, öten pedig tartózkodtak. (Az 1958-ban az 1956-os szerepe miatt kivégzett későbbi miniszterelnök megítélését többek között a kitelepítésekben játszott szerepe is beárnyékolja.)
A kitelepítés előkészítésében és végrehajtásában is a kommunista vezetés alatt álló Belügyminisztérium szerepe volt a meghatározó. Nagy Imre 1946. január 15-én adta ki a kitelepítés végrehajtását szabályozó rendeletet. A kitelepítés lebonyolítására felállított, idősebb Antall József által vezetett Népgondozó Hivatal is a Belügyminisztériumnak volt alárendelve.
A fővárost körülívelő „sváb gyűrűt” ennek a kollektív felelősségre vonásnak az idején kiemelten kezelte a politikai vezetés. Ez egyrészt a döntéshozatal színhelyének, Budapestnek a közelségével magyarázható, másrészt azzal, hogy a Budakörnyéki és a Szentendrei járásokban élt az ország német anyanyelvű lakosságának mintegy 12 százaléka.
Ebbe olyan települések is beletartoztak, melyek akkor még önállóak voltak, de 1950-ben Budapesthez csatolták őket. Ilyenek a főváros déli részén Budafok, Budatétény, Nagytétény és Soroksár, északon pedig Pesthidegkút. (A svábok elleni támadásokban élen járó Szabad Nép 1946. február 7-ei száma szerint egyébként az akkori Budapest területéről is mintegy 22 ezer svábot szándékoztak kitelepíteni, ez a szám a történészek szerint végül „csak” 14 ezer lett.)"

Írtam, a családom is ősi sváb család volt, így a család is rákerült kitelepítendők listájára, de mivel Szüleimet 1944-ben vidékre (Dunavecsére) internálták (politikai nézeteik miatt), így a háború után is Dunavecsén maradtunk, csupán Nagymamánk maradt az Ősi családi házban Soroksáron. A kitelepítést elkerülendően, a család névváltoztatási kérelmet nyújtott be a Belügyminiszterhez, melyet jóváhagytak, így az Elblinger névről Egresi családnévre változott a nevünk. A család 1951-ben költözött vissza Soroksárra, az általános iskolát már Soroksáron a "Központi Általános Iskola" (majd Sztálin ú-i, majd Marx Károly u-i.) kezdtem és fejeztem be 1958-ban.

1962-ben érettségiztem.

1965-ben megnősültem, és ekkor költöztem el Soroksárról.

szerkesztett videó - a templom környezetéről és egy beszélgetés/múltidézés, egy 10 éve Soroksáron lakóval, arc és név nélkül (csak hang).

BARANGOLÁSOK EURÓPÁBAN (HN)