Városligeti fotós séta.

Utolsó frissítés: 2021.11.18.

A teljes képalbum megnyitásához kattintson a képre

Ma délelőtt (2021.11.18.) bejártam a Városligetet, Budapest, Városligeti park

Ami feltűnő volt, sétálók alig, 1 futót láttam összesen a futópályákon. Nagyon-nagyon sok terület fekete kerítéssel lekerítve (építési területek), a vágott lyukakon belátva, mindenfelé keresztül-kasul utakat építenek, hogy aztán ezek mivel lesznek majd burkolva, az még nem látható.

Gondoltam a Milleneum házban kávézok, hát tévedtem, csak 12-kor nyit,
a Vidámparki rész az állatkerti bejárattól teljesen kihalt, ember alig látható, csak a Széchenyi fürdő tájékán lézengtek.
A Biódóm szörnyen néz ki, így elhagyatva még szörnyűbben!

A Városligetet először Rogerius nagyváradi kanonok említi Carmen Miserabile (Siralmas Ének) című művében, mely a tatárjárás pusztításait írja le. A mű szerint IV. Béla a Rákoson, valamint a mai Városliget területén állomásozott seregével, melyet a tatárok ellen hívott össze. A vadakban, erdőben gazdag fás legelő egykor Újbécshez tartozott, amelyet IV. Béla magyar király a margit-szigeti apácáknak adományozott. A következő két században az itt tartott országgyűlésekre érkező urak szolgaserege folyamatosan lelakta a vidéket és a ligetes erdők helyét homoktenger és mocsár váltotta fel. 1526-ban II. Lajos innen indult a középkori magyar állam temetőjéhez, Mohácsra. A török uralom alatt elhagyott zsombékra Pest városa és a domonkos apácák utódai, a klarisszák is igényt tartottak, kisebb pereskedés után I. Lipót magyar király Pest városának adta. Az akkoriban Ökrös-dűlnek nevezett mocsárból, rétből és sívó homokból és legelőből álló területet Mária Terézia erdőrendelete nyomán 1755-ben kezdte fásítani a város, de nem sok eredménnyel. Fásítással Boráros János városbíró próbálkozott újra, de elképzeléseit nem kísérte támogatás.

Később Batthyány József hercegprímás ingyen kapta meg a területet, amelynek fejében vállalta, hogy a területet rendezi, fásítja. Witsch Rudolf irányításával a mocsárban két szigetet, létesített, az egyiket Mocsár, a másikat Drót-szigetnek nevezte el, és sétányokat alakított ki. A Mocsár-sziget helyén ma a Széchenyi fürdő, a Drót sziget helyén a Vajdahunyad vára áll. Batthyány József halála után öccsére, Batthyány Tódorra szállt a birtok, de mivel a vállalt feltételeknek nem tett eleget így az akkor Batthyány-erdőnek nevezett területet visszakerült Pest birtokába.

A városnak továbbra sem álltak rendelkezésére a megfelelő anyagiak a komplex rendezésre, de a Városligeti fasorban és annak ligeti folytatásában például lóversenypálya működött. A terület rendezése csak akkor folytatódott, mikor a József nádor által 1808-ban alapított Szépítő Bizottság kezelésébe került az. A nádor felkérésére több rendezési terv készült. Ezek közül Nebbien Henrik elképzelései lettek elfogadva. József nádor segítségével rendelkezésre állt a munkák folytatásának anyagi háttere és a telepítendő növények. A munkák még évekig eltartottak, mert a homokos talaj megkötése nem volt egyszerű feladat. 1811-ben Kraskovits és kísérletezőkedvű fizikus barátai léggömbbel emelkedtek innen a levegőbe.

A budapesti Városliget lett a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. A millennium idején, az ezredéves ünnepségekre épült meg rajta a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, majd folyamatosan a ma látható épületegyüttes, a mesterséges tó, a Műjégpálya, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi fürdő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok.

A II. Világháború után a leggyorsabban a Vurstli tért magához és bár a háború alatt több látványosság megsérült, már 1945. május közepén fogadott látogatókat, igaz, szovjet fennhatóság alatt. A hangszóróból katonazene szólt, az óriáskereket már egy személlyel elindították. A valaha oly népszerű Panoptikumban a viaszszobrok meztelenül álltak, mert lelopták róluk a ruhát. Igaz, 1949-ben új lakók érkeztek: a kirakatba az akkori divatnak megfelelően felöltöztetett férfi és nő figurája került, lábuknál „Éljen az ötéves terv” feliratú tábla. Végül a Panoptikum sorsa is megpecsételődött: 1950-ben felszámolták, a bábukat elásták. Ugyanebben az évben az Angol Park és a Vurstli összevonásából és államosításából megszületett a Vidám Park, melynek kikiáltója 1951. augusztus 20-án így köszöntötte a látogatókat: „Elvtársak, elvtársnők, nincsenek csodák, tekintsék meg, mivel ámította egykor a dolgozó népet a reakció…”.

A nagy építkezések és beruházások szele mindig és visszatérően eléri a Városligetet. Az egyik ilyen évtizedekig napirenden lévő elképzelés a Nemzeti Színház Városligetben történő felépítésének terve volt. Már csak kevesen emlékeznek rá, hogy ez a gondolat először az 50-es évek elején került elő.
A pályázaton 92 alkotócsoport vett részt. Első díjat nem adtak ki, a két megosztott második díjat Hofer Miklós, valamint Jan Boguslawski és Bogdan Gniewiewski pályázatai nyerték el. A színház helyéül a Dózsa György út Városliget felöli oldalát jelölték ki, szemben a mai Városliget fasorral. Végül 1985-ben kiadták az építési engedélyt. A Nemzeti Színház felépítéséhez szükséges pénz egy részét a kormányzat közadakozásból kívánta előteremteni.

A Nemzeti Színház felépítésénél riasztóbb terv volt a Forma I magyarországi futamának Városligetbe telepítése. 1983-ban, amikor már előrehaladott tárgyalások folytak a FOCA (Forma1 Konstruktőrök Szövetsége) vezetőjével, Bernie Ecclestone-nal egy esetleges magyarországi futam megrendezéséről, komolyan felmerült, hogy az 1984. október 7-i futam Budapesten legyen. A tervezett helyszín a Városliget volt.