Sümeg - Püspöki palota

Utolsó frissítés: 2021.11.06.

8330 Sümeg, Szent István tér 10., Veszprém megye
GPS: N 46.980670,E 17.281664
https://sumegipalota.hu/
https://www.facebook.com/puspokipalota

http://www.kastélyok.hu/Lap.php?cId=1599
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=10326

A teljes képgaléria megtekintéséhez kattintson ide!

A város egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota.

Forrás: (volt) Műemlékek Nemzeti Gondnoksága-tól kaptam (rég volt, amikor még az MNG még létezett)

Sümeg hangulatos belvárosa bővelkedik barokk kori egyházi emlékekben. Ezek közül talán a legszebb a várdomb lábánál elterülő, többször átépített püspöki palota, amely egykor a veszprémi püspökség nyaralója volt. Kertjének tervezésekor a várat is belekomponálták a látványba, így festői kép tárul a Szent István téren és környékén sétálók elé. Az épület kápolnáját és ebédlőjét Vogl György falképei és Antonio Orsatti stukkói, a szobákat stukkó és falburkolat díszítik.

Miután a török 1552-ben először elfoglalja Veszprémet, a püspökség Sümegre költözik, és a püspökök rövidebb megszakításokkal 1762-ig itt székeltek. A török idők alatt azonban még nem a településen, hanem a biztonságosabb várban laktak.

A Várhegy oldalába a védettség reményében húzódó mezővárost 1656-58 között kerítteti körül tornyokkal erősített fallal Széchényi György püspök (1605-1695), aminek köszönhetően több utalás szerint hamarosan már püspöki lakóház is állt Sümegen. A XVII. században felhúzott épületet feltehetőleg a ferences kolostor alapítója és a vár átépítője, Széchényi György emeltette. Ez a kb. 8x26 méteres, emeletes, egytraktusos épület lehetett a magja a mai palota nyugati szárnyának.

Újabb építkezésre a XVII-XVIII. század fordulóján kerülhetett sor. A feltételezések szerint négyszögű, zárt udvar köré épült kastély négy sarkán sarokerkély volt megtalálható. Az építkezés bizonyára ahhoz a Széchenyi Pálhoz köthető, aki püspökként a várban is építkezett 1693-ban. Későbbi utódja, Padányi Biró Márton Rómába írt jelentéséből tudjuk, hogy a kicsi és omladozó rezidencia egyharmadát még püspöksége előtt kocsmává és üzletté alakították át.

Az 1745.III. 18-án veszprémi püspökké kinevezett Padányi Biró Márton azonnal Sümegre tette székhelyét, ami egyben a város fénykorának a kezdetét is jelentette. Ekkor alakult ki a barokk városkép az új palotával, lakó- és gazdasági épületekkel, valamint ekkor épült az új templom ,melyet Maulbertsch díszített hazánkban páratlan freskókkal. Az új püspök első dolga volt, hogy a kocsmát és az üzletet kiköltöztette az épületből. 1745-ben kezdődött a palota átépítése, és 1753-ra egy nagyszabású, négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia valósult meg. Az építtető püspök így írt róla: "Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár mindenki".

Arról, hogy ezt a csodás palotát kinek a tervei alapján húzták fel, máig nincsenek hiteles adataink. A palota építéstörténetével az ötvenes évek végén foglalkozó kutatók szerint a munkák Padányi Biró Márton elképzelései, esetleg írásba foglalt programja szerint folytak. A kőműves munkát valószínűleg Paul Mojzes püspöki kőműves irányíította, az egyes részletek megalkotására - főkapu, stukkózás, kőfaragás stb. - különböző mesterek kaptak megbízást. Név szerint csupán az ebédlő és a kápolna falképeinek és stukkóinak készítői ismertek. A falképek Vogl György, a stukkók Antonio Orsatti alkotásai.

A palota építéstörténete nem zárul le a XVIII. század közepén. A nyugati rizalit átépítése történt meg legelőször, ami során 1770 körül íves, volutás homlokzatot kapott a parkra néző oldal. Ez időben már ismét Veszprém volt a püspöki székhely, Sümegre nyaralni illetve vadászni jártak az egyházmegye elöljárói.

A következő átalakítás szintén a fentebb említett rizalitot érintette. Az 1830-40-es években a ma látható klasszicista formáját nyerte a nyugati homlokzat középső szakasza. A palota a XIX. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjai és az északkeleti saroktorony eltűntek. A zsindelyfedés hasonló sorsra jutott, és a belső terekben is történtek átalakítások.
A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött.

Irodalom: Koppány Tibor - Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatainak helyreállítása. (Magyar Műemlékvédelem: 1959-60. 137-148. oldal)

2014

A megújult Palota (2014!) állandó és ideiglenes kiállításoknak adott helyet: Horváth Márton üvegművész kiállítása, Kanada felfedezése Frederick Hagan kanadai festőművész kiállítása, Vadászati kiállítás és a palota Szent Márton kápolnájába vezető folyosón Tours-i Szent Márton életét és kultuszát bemutató tablókat tekinthettek meg a látogatók.

Szent Márton kápolna

A földszinten/emeleten megcsodálhatjuk a Szent Márton kápolnát, melyet Padányi névadó szentjének szenteltek.
Talán kevesen tudják, de a kápolna, s így Sümeg is, ma a Balaton-felvidéken át a Vág völgyéig vezető, két országot (Magyarország, Szlovákia) érintő egyik Szent Márton-út hivatalos állomása. A kápolnába vezető folyosó megújult tablóin ezentúl Tours-i Szent Márton csodákkal végigkísért életéről és kultuszáról olvashatnak a Püspöki Palota látogatók.






2021
Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a francia uralkodók patrónusa volt, de a legenda szerint első királyunk, Szent István is hozzá fordult segítségért, mielőtt a pogányok ellen indult. A késő római időkben élt szent Tours püspökeként is szüntelenül úton volt, hogy falvakban és tanyákban hirdesse az igét, s harcoljon az eretnekek és a pogányok ellen. A gyógyításai, csodatételei révén hívei körében rendkívüli népszerű Márton püspök híre még életében messze földre eljutott, s halála után nem sokkal már szenteknek kijáró tisztelet övezte.

Falait márvány-pilaszterek és olajképek, mennyezetét stukkókkal körülvett barokk falfreskó (A. Orsatti) díszíti. Ha felnézünk, a festett égbolton Szent Márton megdicsőülését láthatjuk. A két pilaszter által közrefogott oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a magyar Szent Koronát Máriának ajánlja. A kép nincs szignálva, de az oldalfalakon levő, jelzett olajképek alapján Vogl Gergely óbudai festőmester alkotásának tekinthető az említett mennyezeti freskóval együtt.

Az épület XX. századi története során sűrűn váltakozó lakók (működött falai között erdészeti hivatal, majd a Keresztes Nővérek leányiskolája, de volt hadikórház is), majd az 1947-es államosítás után 1951 és 1988 között iskola és diákotthon működött a kastély falai közt.

Miután 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága vette át az épület vagyonkezelői feladatait, a legszükségesebb felújításokat elvégezték. A 2000-es években a tető, majd a teljes homlokzat is megújult.

Palota Pince

A Palota Pince-ben borgaléria került elhelyezésre, ahol állandó kiállítások tekinthetők meg: Borcímke gyűjtemény, XIX. századi szakmai lapok, szőlészeti és borászati tárlat tekinthető meg. Természetesen borkóstolásra, vásárlásra is van lehetőség, a pincében gasztronómiai programokat is szerveznek.

Köszönet Major Katalin muzeológusnak a kapott képekért, amit a WEB-es képalbum WEB alkönyvtárában helyeztem el (2012).

Korábbi Facebook albumjaim:

(1.rész, Püspöki Palota - Múzeum) - https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.741158349291328
(2.rész, Várcsárda) - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.787921781289033.1073742692.611200015627878
(3.rész, Vár) - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.787926707955207.1073742693.611200015627878
(4.rész, Kisfaludy Emlékház) - https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.741184619288701
(5. rész, Sarlós Boldogasszony Ferences kegytemplom és Kolostor) - https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.741203389286824
(6.rész), Hotel Kapitány****) - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.787933041287907.1073742694.611200015627878
(7.rész, Tarányi Kastély) - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.787934487954429.1073742695.611200015627878
(8.rész, Sümeg nevezetességei) - https://www.facebook.com/media/set/?set=a.787936107954267.1073742696.611200015627878

Sümegi Palota 2005-2014

Új fejezet a Palota történetében

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában, a Magyarország Kormánya által biztosított hazai forrásoknak, valamint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program által biztosított Európai Uniós forrásoknak köszönhetően újult meg a sümegi Püspöki Palota.
„A sümegi Püspöki Palota turisztikai funkcióbővítő fejlesztése” című projekt 1.723.500.000 forint európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2015-00003) és 319.880.007 forint hazai forrásból valósult meg.

NÖF Sajtóközlemény

2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. beruházásában megtörtént a palota komplex műemléki felújítása és turisztikai vonzerővé fejlesztésének I. üteme.

Az épületben lévő palotakályhák restaurálásáról itt olvashatsz.

2021.11.02-től újra látogatható a Palota, miután a NKVP I. ütemének keretében az épület egy részének felújítása befejeződött és a kiállítás is összeállításra került.

Lesz még bőven feladat a II. ütemre is.

Tapasztalat

Nagyon kedvező benyomást szereztünk, kedves, udvarias személyzet (pénztár, teremőr, kávézó), látványos kiállítási anyag. Csak egy példa: megkérdeztünk egy fiatalembert, hogy jutunk el a kávézóba, udvariasan felajánlotta, hogy odakísér és megtette; Köszönjük szépen.
Ami problémás (számunkra!), mozgássérülteknek a bejárása problémás, telis-tele lépcsővel (fel és le), feleségem egy Hős volt, hogy végig mászta velem. Tudom ez egy régi épület, utólag akadály mentesíteni nem lehetséges, az udvarról a földszínt viszont jól elérhető, azonos szinten van.
Amit hiányoltunk a kápolna sötét, világítás nélkül, bizony a fényképezéssel is bajba voltam (kíváncsi vagyok mit tudok belőle kihozni (Nikon 2x, + Samsung Galaxy A51). Átnéztem a képeket, feldolgoztam, jók lettek. A Nikon csodát tesz vaku nélkül, meg a Samsung az érzékenységével!
Bátor dolog volt, hogy bemutatják a még felújításra váró területeket is, így látható, hogy miből hozták ki, amit láthatunk.
Meg kéne sürgetni a NÖF telefonos APP-jának bővítését: Sümeg és Füzérradvány-al, ami nagy segítség a látogatáshoz.
A NÖF-től egy jóleső gesztus (kezelésükben lévő más objektumoknál már tapasztaltuk), 70 év felett a belépés ingyenes, Köszönjük szépen, jólesik, bár gondolom, nem sok 70 feletti vendég keresi fel.
Szuper, hogy a kiállítás egyénileg látogatható, így nincs tömeg, nincs torlódás és várakozás a következő csoport indulásához.
Gratulálunk a tervezésben, kivitelezésben és most az üzemeltetésben részt vevőknek és külön gratulálunk Dr. Virág Zsolt Kormánybiztosnak és a NÖF alkalmazottainak is a munkájukat megköszönve.