Nádasdladány, Nádasdy kastély

Utolsó frissítés: 2021.11.21.

8145 Nádasdladány, Április 4. u. 1-43., Fejér megye
GPS: N 47.133775,E 18.240051


A teljes képalbum megnyitásához,
kattintson a képre





















2021.11.20.

A kastély története

A falu, mely nevét is a családról kapta, nagy kiterjedésű dunántúli birtokaik középpontja volt.
Az 1738-ban grófi rangra emelt Schmidegg család 1736-ban szerezte meg a sárladányi uradalmat és ekkor építette fel a jelenlegi kastély előzményeként a barokk udvarházát, amely 1738-ban már állt. A birtokot és lakhelyüket 1851-ben adták el gróf Nádasdy Lipótnak (1802–1873), aki birtokai központját a Vas vármegyei Felsőlendváról Fejér vármegyébe, az 1859-től Nádasdladánynak hívott településre kívánta áthelyezni. A kis kastélytól északra ekkor már tájképi kert terült el, és létezett a későbbi konyhakert alapja, az épület főhomlokzata előtti növényágyás, a magtár, valamint a kulcsárság épületének előzménye.


 
Nádasdy Ferenc és felesége gróf Zrínyi Ilona

Kastélyához Nádasdy Ferenc (1842–1907) és felesége, gróf Zichy Ilona (1849–1873) megbízásából a késő középkori angol Tudor- (Erzsébet-) stílust választva, a bécsi képzettségű, Linzbauer István tervei alapján épült meg a kastély (az építész, angol mintakönyvet használt, Joseph Nash: The Mansions of England in the Olden Times című munkáját).

A Nádasdy család tagjai évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmében, Magyarország egyik legősibb arisztokrata családja, a Nádasdyak.

A kastély építésében a tervező Linzbauer István mellett olyan kiváló mesterek vettek részt, mint Hauszmann Alajos, Jungfer Gyula és Thék Endre. Ennek eredményeként a korszak kiemelkedő belsőépítészeti remekművei születtek meg a könyvtár és az ősök csarnoka formájában.


A kastély mai formáját az 1873-ban megkezdett építkezések során nyerte el
. Az épület L-alakját az egykori barokk kastélyból kialakított földszintes mellékszárny, és a rá merőleges, 1873-76-ban épült emeletes főszárny alkotja. 1874-re az építkezés bizonyára jelentősen előrehaladott, hiszen a nyolcszögletű torony szélzászlóján ez az évszám található. 1876-ra az egész kastély elkészült, a reprezentatív díszes termek kialakítása azonban csak később kezdődött.


A kétemeletes bástya, a középen kiugró rizalit a főbejáratot rejtő kocsialáhajtóval és a hegyes sisakú torony aszimmetrikus tömegei mozgalmas homlokzatot alkotnak. A hatást tovább fokozzák a bástya és a terasz lőréses párkányzatai és a változatos formájú szemöldökpárkányok.

A főszárnyat üvegezett árkád köti össze a jóval egyszerűbb tömegű mellékszárnnyal, aminek egyenes záródású, szögletes-füles szemöldökpárkányaival, a főpárkányról emelkedő oromzataival és a Tudor stílusra oly jellemző kéményeivel mégis követi a főszárny architektúráját.

Az oldalszárny északi oldalát balról a kápolnánál hangsúlyosabb nyolcszögletű torony zárja, ami egyben a kastély tóra néző homlokzatának is meghatározó eleme.

A mellékszárny földszintjén a vendégszobák, alagsorában a vendégek szolgáinak szobái sorakoztak. Ez a XIX. századi kastélyoknál szokásos beosztás világosan elkülönítette a magánszférát a közösségi terektől és a vendégszárnytól is.
A kastély déli homlokzatát a már említett bástya nyitja. Ehhez kapcsolódik az oldalbejárathoz vezető íves, mellvédes lépcsőfeljáró és a fedett élőépítmény. Az egyemeletes falsík vaknyílásai és az azok feletti ablakok az ősök csarnokát rejtik, az övpárkány felett ismét Tudor-szemöldök párkányokkal zárt ablakok sorakoznak.


A homlokzatokon számos helyen feltűnik a Nádasdy-címer a nádból felszálló vadkacsával.

Linzbauer 1880-as halála után Hauszmann Alajost bízta meg Nádasdy gróf a hátralévő munkálatok tervezésével. Így készült el az ősök csarnoka, melynek falain a család őseinek festményeit találhattuk, a több mint 25000 kötetes Nádasdy-könyvtár javának, valamint a hatalmas térkép- és metszetgyűjteménynek otthont adó díszes könyvtárterem, és a kápolna, melyet 1885-re fel is szenteltek.


A kastély asztalos munkáit Thék Endre műhelyében végezték. Ma is megcsodálható az eklektikus könyvtár galériás polcrendszere, csigalépcsője, kazettás mennyezete, és az ősök csarnokának igényes falburkolata valamint az áttört függőgyámos-támíves alátámasztású famennyezet, mely a terem legdíszesebb része. Az ősök csarnokának és a könyvtárnak kovácsoltvas csillárai, a falikarok és a könyvtár galéria korlátja szintén a kor egyik legkiválóbb mesterének, Jungfer Gyulának műhelyéből származik. Az ősök Csarnokának színes üveg ablakai Kratzmann Ede és társa, Forgó István üzemében készültek.

Végül a kastély képzőművészeti kincseiről is essék szó. Elsőként Nádasdy Ferenc házi festőjét, Valentiny Jánost említjük, akinek számos képe díszítette a kastély falait. Mellette számos kiváló magyar művész - Lotz Károly, Markó Károly, Orlay Petrich Soma, Vay Miklós -képeit és szobrait csodálhatta meg a látogató.
A legkiválóbb magyar mesterek mellett olyan világnagyságok alkotásai is megtalálhatók voltak a Nádasdyak gyűjteményében, mint Andrea del Sarto és Poussin. A kincsek jelentős része a nagy szalonban összpontosult, aminek legfőbb dísze egy Hollandiából származó, romantikus tájban többalakos jelenetsort ábrázoló tömör selyem gobelin volt.

A Nádasdy Alapítvány

A Nádasdy Alapítvány Kanadában, az Egyesült Államokban és Magyarországon, 1992 óta bejegyzett “közhasznú” non-profit szervezet.

A Nádasdy Alapítvány törekvéseinek eredményeképpen az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, kezelői joga átszállt a Műemlékek Nemzeti Gondnokságára (régi nevén MÁG) és így örökre a nemzet elidegeníthetetlen tulajdonát képezi. 1994-ben a Nádasdy Alapítvány és a MÁG között örökös, azaz 99 éves használati szerződés jött létre arról, hogy az Alapítvány a kastélyban működtethesse a Nádasdy Akadémiát.

A MNG a későbbiekben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Alapítvány a hasznosítást „befektetés ellenében” érheti el. Az eredeti egyezmény szerint ugyanis az épület felújítása a MÁG feladata, a hasznosítás az Alapítványé. A MNG elképzelése szerint a kastély maradjon nyitva a nagyközönség előtt, továbbá törekszik az épület múzeummá alakítására.

1994 óta a Nádasdy Alapítvány az épület és a park, valamint egyes kiegészítő építmények (pl. kapuk) felújítására közel százmillió forintot költött, és 2005-ben a Nádasdy Akadémia nyolcadik évadját nyitotta a meg a kastélyban.

Bíztak abban, hogy az EU-csatlakozást követően pályázati források hamarosan megnyílnak a Nádasdy Alapítvány előtt is az épület teljes felújításának befejezéséhez.

2010 körül a kastély teljes homlokzata felújításra került (a Norvég Alap támogatásából!), sőt az emeletet is látogathatóvá tették.
A mostani felújítás kezdetéig (2018), a kastély földszintjének egy része felújítva és berendezve fogata a látogatókat. A tervek szerint az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a családot ábrázoló festmények, (másolatai), a könyvtárszobába a könyvgyűjtemény, amely a II. világháborút követően szétszóródott, különböző gyűjteményekbe került.

Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2015-00001
Támogatás összege: GINOP: 1.723.500.000 Ft, Hazai forrás: 212.044.159 Ft

Projekt célja: A nádasdladányi Nádasdy-kastély turisztikai és infrastrukturális fejlesztése projekt keretében teljesen felújítják a földszinti reprezentatív tereket, a Grófi Hálót és a Nádasdy-emlékszobát, kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki a pincében, új kiállító- és múzeumpedagógiai tereket alakítanak ki, valamint megújul a kastélytó és környezete is.

2018. április 4-én 15 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a nádasdladányi Nádasdy-kastély turisztikai célú fejlesztésének alapkőletételi ünnepségére.

 

A NÖF engedélyével 2020.10.12.-én lehetőséget kaptam képek készítésére a felújítás akkor állapotának bemutatásához.

A kastély megnyitására 2021.08.03-án került sor.

A megnyitás utáni első látogatásunk: 2021.11.20.

Az első látogatás benyomásai (röviden):

  • A központi parkoló nem készült el, így a parkolás kapun belül néhány autónak jut hely (szabályosan), egyébként pedig jó "magyar szokás" szerint, mindenki oda és úgy áll, ahogy akar). Zavaró volt a behajtani tilos tábla, amikor a táblánál jobbra a parkba is be lehet parkolni, bár ezt külön tábla nem engedi.
  • Az épület nem került akadálymentesítésre, így már a kastélyba való belépéshez a pénztárig is lépcsők vezetnek, de a földszintről lefelé (mosdok, ruhatár, megőrzők), és az emeletre csigalépcső (fő-lépcső) vezet.
  • A 70 év felettiekben ingyenes a belépőjegy, fényképezni saját, magán célra engedélyezett és ingyenes.
  • A földszinten a "Ebédlő" termében helyezték el a kávézót, 5.db. asztallal, így a leülni szándékozók várakozhatnak, hogy jusson hely a fogyasztáshoz. A kiszolgálás 1 személyes (mosogatással egybekötve), így aztán a sorban állás elkerülhetetlen).
  • A pénztárban kedvesen fogadtak, kaptunk egy színvonalas kiadványt a kastélyról (tartalmában és minőségében!) + egy térképet, hogy eligazodhassunk a kastélyban. Bekerült már a NÖF telefonos AudióGuide APP-ba is a kastély.
  • A kastély vezetés nélkül (egyénileg), vagy vezetéssel (tömeg) látogatható.
  • A kastély kívül-belül csodásan fel lett újítva, a berendezéssel és a tartalommal én nem voltam elégedett, többet vártam (bennem van a hiba).
  • Az emeletre került a Shoop, egy szobába, nem sokan tévednek be.
  • Az emeleten egy hálószóba került, a fürdőszobából mindössze a WC került helyreállításra, onnan tudni, hogy ez a fürdőszoba, hogy került bele egy tábla oszlop, a fürdőkád helyére.
  • A parkban nagyokat lehet sétálni.
A fentiektől mind tekintsetek el, mivel ez leginkább szubjektív magán vélemény, keressétek fel személyesen!

Külső hivatkozások:

2005
  

  

  

  

2014
    

  

  

  

 

2020

  

  

  

  

 

  

  

  

 

  

2021.11.20. - csak belső (!)

  


  

  

  

  

  


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Németország, Königsee

Magyar Állami Földtani Intézet

Nemzeti Kastély Program I.Ütem lezárása (2023.12.17.) állapotok, tapasztalatok