Majkpuszta (Oroszlány) - Kamalduli Remeteség, Eszterházy kastély

Utolsó frissítés: 2022.11.07.

Oroszlány (Majkpuszta), Komárom-Esztergom megye
GPS: N 47.496719, E 18.338050 (Kamalduli szerzetesházak, bejárat)
GPS: N 47.497522, E 18.338339 (Esterházy kastély, bejárat)

Részletes képalbum ide kattintva nézhető meg

Monte Corona Műemlékvédő Egyesület

A közhasznú szervezet, célja: a magyarországi műemlékek és kulturális örökség védelme.
Az Egyesület elsősorban a majki kamalduli remeteséggel foglalkozik, segíti a MNG (Műemlékek Nemzeti Gondnoksága) munkáját a műemlékegyüttes helyreállításában, a végső hasznosítás kidolgozásában, az ezzel járó mindennemű egyéb munkálatban. Igyekszik kapcsolatot tartani a környék civil szervezeteivel.

A Műemlékegyüttes története

A kamalduli rendet Romuald herceg, a lombardiai hercegi család sarja (később Szent Romuald) alapította 1009-ben Itáliában, egy Malduli nevű gazda által felajánlott vadregényes birtokon, mint Campo Malduli nevű remeteséget. A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. "Fehér barátoknak" is nevezték őket, ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájukat elöl-hátul kötény egészítette ki, ezt derekukon jellegzetes barátzsinór fogta össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Egymással nem kommunikálhattak, és nem érintkezhettek a külvilággal sem. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk.

A kamalduli barátokat az új birtokos Eszterházy József telepítette Majkra 1733-ban. A rendnek adományozta az 1200 holdas pusztát, a tavakkal, és a rajtuk működő malmokkal együtt, ráadásul még az új kolostor felépítéséhez szükséges anyagokat és munkaerőt is biztosította. A kamalduliak anyakolostoruk mintájára alakították ki a majki kolostort is. A kolostor két részre tagolódik: az U-alakú főépület (foresteria), ahol a közös helyiségek voltak: refektórium, könyvtár, gyógyszertár, betegszobák, gazdasági helyiségek, vendégszobák. De itt kaptak helyet a prior szobái, és a nem magányban élő testvérek lakóhelyiségei is. A másik nagy rész az úgynevezett clausura, vagyis az a rész, ahol a remeték cellái állnak. A rend regulái szerint az egész kolostort, és az egyes cellákat is magas kőkerítés övezi. Minden cellában külön kápolna, lakó- és hálóhelyiség, kamra és pince állt a remeték rendelkezésére, amelyben főként elmélkedéssel, a Biblia olvasásával, imával, írással töltötték napjaikat, de megművelték cellaházukhoz tartozó kis földjüket is, és kegytárgyakat is készítettek.

A majki terület 1828-ban került vissza az Esterházy családhoz, János fia Miklós visszaszerezte Majkot a családnak. Az új tulajdonos házasodó fia részére minden kényelemmel ellátott otthont rendezett be Majkon. A foresteriát átalakíttatta minden igényt kielégítő kastéllyá, a munkálatokhoz felhasználva a premontrei kolostor még meglévő köveit. A tavakat kitisztították, a kastély alatti tó vizén cölöpökre épült fürdőház szolgálta a strandolás örömeit, amely egészen az I. világháborúig használatban volt. A remetelakokba a belső cselédség költözött, a majorsági épületekben kovácsok, lovászok, iparosok rendezkedtek be. A kastély körül a kor divatjának megfelelően ritka és értékes fakülönlegességeket ültettek, illetve különböző dísztárgyakat helyeztek el, kialakítva ezzel egy elegáns angolkertet.
1945 után az Esterházy család egy cellalakásban talált menedéket. Egyik fiuk a háború, másik a háború utáni paralízisjárvány áldozata lett, a családfő, Esterházy Móric gróf, és egyetlen lánya, Mónika Bécsbe távozott. A grófné és testvére azonban maradt: Esterházy Móricné, született gróf Károlyi Margit és Emma testvére egészen 1973-ig lakták a cellaépületet, kétkezi munkájukkal keresve meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt.

Az 1950-es években üresen állt az épület, nyaranta úttörők táboroztak az évszázados falak között. 1962-ben az Országos Műemléki Felügyelőség hozzákezdett a rekonstrukcióhoz, többek között ekkortájt restaurálták a refektórium freskóit is. Néhány cellaházban kiállítás kapott helyet, a többit üdülővé alakították át.

Az udvar végében lévő Eszterházy kastély felújítását 2005-ben kezdték el, és 2015-ben nyitották újra, benne kiállítás került berendezésre. (2017) a remeteházak kerültek lezárásra, mert a terület fejlesztésének 2.szakasza elkezdődött, amely a cellaházak és a templom maradvány (altemplomával együtt) felújításával (konzerválásával). A 3.szakaszban majd a park kerül felújításra.

Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

Projektazonosító: GINOP-7.1.1-15-2015-00002
Támogatás összege: GINOP: 1.723.500.000 Ft, Hazai forrás: 2.306.553.423 Ft
Projekt célja: a Majki Kamalduli Remeteség turisztikai és infrastrukturális fejlesztése II. Ütem projekt keretében elkezdődik a múzeumi célú cellaházak homlokzati fejlesztése és restaurálása, a templomtorony fejlesztése és templomrom megelevenítése, a Grottakápolna felújítása, restaurálása, kiszolgáló épület építése, jégverem felújítása, és a Mértani kert megújítása.

2018. március 26-án 16 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében az oroszlány–majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli turisztikai célú fejlesztése II. ütemének alapkőletételi ünnepségére.

2022. március 4. A felújítás befejeződött, a teljes épületegyüttes ismét látogatható!