Gödöllői Királyi Kastély és Királyi Váróterem
(Grassalkovich kastély)

Utolsó frissítés: 2021.11.06.

Minden összegyűlt ahhoz, hogy méltó módon bemutassam a GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY-t.

Most még csak azt kell kitalálni, hogyan? Hiszen erről a kastélyról 760 képem gyűlt össze 2000 óta, amióta képekkel (videón) is követem a szépülését, változásait.

2100 Gödöllő, Ady Endre sétány 2., Pest megye
GPS: N 47.594356,E 19.347610

Kattints a képre a képalbum megnyitásához!

Ennek a kastélynak a változásait évről évre követem, 1996-ban mikor megnyitották a látogatok előtt, láthattuk, hogy milyen romos állapotba került, akkor be lehetett járni (vezetéssel), minden zeg-zugát, voltak helyek ahol építési pallókon mászkáltunk. Mára csodás lett egy szárny kivételével. 2020.02.01-től vaku nélkül fényképezést is engedélyezték az állandó kiállítási területen.

Az állandó kiállítás, önállóan, egyénileg is látogatható, de indítanak vezetéses csoportokat is. Egyéni látogatók audió-vezetőt is bérelhetnek, a pénztárban és a kávézóban bankkártyával is lehetséges fizetni.

Új összevont album: https://www.facebook.com/groups/muemlekeinkhn/permalink/790622465110407/

VIDEÓK LEJÁTSZÁSI LISTÁJA (VIDEÓ):
https://www.youtube.com/playlist?list=PLD3vz2Q70v6DSX2lik7EBgtJXcVBBDjj5

AZ ÚJ (ÖSSZEVONT) FB-ALBUM-OK, 7.RÉSZBEN:
1.rész, Bevezető - https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.2633480113374237&type=3
2.rész, Kastély - https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.2633558860033029&type=3
3.rész, Park - https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.2633571943365054&type=3
4.rész, Királydombi pavilon - https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.2633586246696957&type=3
5.rész, Lovarda - https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.2633596083362640&type=3
6.rész, Állandó kiállítás - https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.2633621223360126&type=3
7.rész, Királyi Váró (vasútállomás) - https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.2633613233360925&type=3
KORÁBBI FB-ALBUMOM (2018):
https://www.facebook.com/janos.egresi.7/media_set?set=a.623939180995017&type=3

... és legyen itt még egy különleges bemutató album (elsőkézből!): Baliga Kornél építőművész 28 új fényképet töltött fel ebbe az albumba: „Gödöllői Királyi Kastély”.

Kastély részletes bemutatása

A kastély felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást 1994-től a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta, ma a Gödöllői Királyi Kastély közhasznú nonprofit Kft. kiemelten közhasznú szervezet az irányító.

Jelenleg a Nemzeti Kastély és Várprogram részeként további fejlesztések vannak tervezés alatt.

Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.

Grassalkovich Kastély története

A 18. század egyik legjelentősebb főura, a Grassalkovich család kiemelkedő tagja, Grassalkovich Antal az építtető, aki Mária Terézia bizalmasa (1694–1771). A kastély és a hozzátartozó épületegyüttes, az 1730-as években, Mayerhoffer András tervei alapján épült, bár ezt még talán nem kutatták teljesen. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem (Nicolaus Pacassi tervezte) a középső rész utcai frontján az emeleten van. Volit Pál szerint a kettős kupolát Oratsek Ignác tervezte akárcsak a Budai Királyi Palotáét, ez sincs megerősítve. Ami viszont biztos, hogy 1867-ben ezeket a kupolákat átalakították, amit korabeli fotók is bizonyítanak. Az átalakítást a régi műtörténészek Ybl Miklós művének tekintették, de ez sincsen megerősítve és más név is felmerült manapság.

A kastélynak sok illusztris vendége volt. A gödöllői kastély első híres látogatója 1751-ben Mária Terézia volt, aki 1751 augusztusában három napot töltött az épületben Grassalkovich I. Antal vendégekén, és többek között Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása.

A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza, 2003-ban újult meg. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága.

1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte.

A Grassalkovich család kihalása után, több tulajdonosváltást követően a magyar állam vásárolta meg és alakítottak ki benne rezidenciát 1867-ben Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné számára. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt.

Míg a király többnyire vadászkastélyként tekintett Gödöllőre, vagyis az őszi hónapokban időzött itt, Erzsébet sokkal inkább belakta a kastélyt, különösen fiuk, Rudolf főherceg halála után tartózkodott sokat a városban, a kastélyparkban, illetve a szomszédos erdőkben, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án.

1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált.

A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött.

1996-ban nyílt meg az első állandó kiállítás, a díszterem és a királyi lakosztályok bemutatása. 2003-ban a barokk színház, 2004-ben pedig a királydombi pavilon újult meg. 2010-ben pedig sor került a magyar műemlékvédelem talán leggyorsabb felújítására, amikor a Rudolf- és Gizella-szárnyakat, a lovardát és a barokk istállót állították helyre, s elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója a 2011-es uniós elnökségre készülve.

2012. június 29. (MTI) - Lezárult a mintegy egymilliárd forintos, főként uniós forrásból finanszírozott felújítás a gödöllői Grassalkovich-kastélyban. A királyi lovaskultúrát bemutató állandó kiállítás megnyitójával, valamint az Erzsébet királyné korát felidéző 3D-s film premierjével egybekötött ünnepélyes projektzárást tartottak.

2004-2006

2020

Lovarda

A barokk kastély lovardája 1743 körül épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára kb. 1877-ben átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királyi felséget mutatványokra, például, tűzkarikán átugratásra. De nemcsak a nevének megfelelő funkciót látta el a tér, Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt, bunkert is kialakíttatott. A königgrätzi csata után tábori kórháznak, a második világháborút követően (1945–1991) pedig a szovjet laktanyához tartozott ez az épületrész. 1987-ben beszakadt a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. 2010-ben került sor a Rudolf- és Gizella-szárny, a lovarda és a barokk istálló helyreállításának befejezésére.

Az elmúlt években időszaki kiállításoknak és koncerteknek a helyszíne.

Kastély parkja

A XVIII. századi magyar főúri kastélyok kertépítészetére a legerősebb hatást a francia barokk kertművészet gyakorolta, amely kissé megkésve élte fénykorát hazánkban. Így történt ez Gödöllőn is, ahol egy Felső- és egy Alsó kertet alakítottak ki az akkori kertművészetet hűen tükröző igényességgel. A kastély mögött elterülő rész a Felső kert, amely közel 28 hektár, és nagysága nagyjából megegyezik a XVIII. századival.

A kor divatja szerint különleges és ritka növényfajokat ültettek, mint például a most is látható páfrányfenyőt (Ginkgo biloba). A facsoportokat 76 új csemetével bővítették. A 31 fafajta között egyebek mellett juhar, kőris, fenyő, tölgy, selyemakác, törökmogyoró, csüngő eperfa és japán akác is található.

A park legtávolabbi részét (a mai Erzsébetpark területét) gyertyánosok, gyertyános-tölgyesek, és fekete fenyvesek alkották, kislevelű hársfasorral szegélyezett széles sétautakkal, padokkal, műsziklákkal, szobrokkal (máig látható például Erzsébet királyné szobra).

A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark, amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a herceg mulatókertjének. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká.

1817-ben készült el a főhomlokzat előtt a Rákos-patak vízéből duzzasztott két hattyús tó, a hercegnő "mulatópavilonjával" együtt. (Ezt a két tavat később a királyi időszakban Erzsébet királyné óhajára feltöltötték, az egyiket az 1870-es, a másikat az 1890-es évek elején, mivel a patak már nem tudta kellő vízhozammal ellátni azokat.)

A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet 1751-ben Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal emeltetett. Ez tulajdonképpen egy fényképalbum. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok a számukra vesztes isaszegi csata után a katonák dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel.

A kiegyezés után a terület a koronához került – ebben az időben gyakran megfordult itt Erzsébet királyné. A parkot később sajnos feldarabolták, mert a HÉV és a Budapestre vezető út nyomvonalát csak így lehetett megoldani. A II. világháború után pedig egyes részein gyár és géptelep jött létre, majd lakótelep szakított ki belőle újabb részeket. A parkot nem gondozták, elgazosodott, ellepte a gyom. A legnagyobb kárt azonban a szovjet katonaság laktanyájaként szenvedte el, ezen időszak alatt a park és a kastély szörnyű állapotba került.

Az 1980-as évekre már tarthatatlanná váló helyzet miatt állami költségvetésből 1994-től kezdődően elkezdődött a kastély épületének helyreállítása. A Grassalkovich - kastély együtteshez tartozó Elő- és Felső kertet természetvédelmi területté nyilvánították. A műemléki rekonstrukció mind az épületre, mind pedig a kastélyhoz tartozó Felső kertre kiterjedt.

2010 májustól látogatható a Gödöllői Királyi Kastély kertjének romantikus stílusban felújított központi része. Az 5 hektárnyi kertrész korhűen megszépült a fennmaradó 21 hektáros terület átépítéséhez is hozzákezdtek.

2014-2016

Királyi váró

A Királyi Várótermet 1882-ben építették az egykori állomásépület mellé, egy fából készült ideiglenes királyi fogadóépület helyére. Az ismeretlen tervező neoreneszánsz stílusban álmodta meg az egyszintes, kupolájával együtt mégis kétszintesnek tűnő Királyi Várót. Az épület visszafogott eleganciájával lehetővé tette a kastélyukba rendszerint vonaton érkező uralkodócsaládnak és kíséretének rangjukhoz illő fogadását.

A királyi váró az I. világháború után az államforma-váltáskor tulajdonost és nevet cserélt, kormányzói váróként nevesítették ezekben az időkben. A két háború között Horthy Miklós kormányzó és családja használta a várót, melynek pusztulása 1944-ben következett be, amikor a visszavonuló németek a szomszédos állomásépületet felrobbantották, a síneket használhatatlanná tették, a Királyi Váró pincéjében lévő szenet pedig felgyújtották.

A háború után primitív lapos tetőt építettek az üszkös falakra, így azonban az épület elvesztette arányait, belül pedig utasforgalmi épületté alakították a lehető legigénytelenebb módon. 1958-ban nyilvánították műemlékké.

Bár az épület oszlopos főbejáratán és felhajtón a MÁV elvégeztette a legszükségesebb állagmegóvási munkákat, az épület 2010-re rendkívül rossz állapotban került. Az épületen a Norvég Alap támogatásának köszönhetően teljes külső és belső rekonstrukciót hajtottak végre.

2011-ben új monarchiabeli műemlékkel gyarapodott Magyarország: a Norvég Alap támogatásával elkészült a Királyi Váró felújítása, az 1882-es eredeti tervek alapján.

Az épület új funkciót kapott, idegenforgalmi célokat szolgál. Az épületben kialakítottak egy közlekedéstörténeti és egy helytörténeti kiállítást, az egykori hercegi, királyi és királynéi várókból, a fennmaradó területeken pedig idegenforgalmi létesítmény kapott helyet.

Nemcsak megjelenésében királyi az épület, feladata is az volt, hogy az uralkodópár Ferenc József császár és Erzsébet királyné kényelmét szolgálja, akik Gödöllőre utazva érkeztek ide a fővárosból. Királyi Váró Budapest mindkét nagy pályaudvarán, a Keleti- és Nyugati pályaudvarokon is épült, de egyik sem önálló épület, mint a neoreneszánsz stílust elegánsan képviselő gödöllői.

Ferenc József zöld selyemtapétás várótermét és Erzsébet királyné halványsárga selyemmel fedett várószobáját a bordó kárpitú Hercegi Váró köti össze. Az egykori pompás berendezés megjelenik a Gödöllői Városi Múzeum fotókiállításán, míg a királyi vonatokról készült korabeli felvételek és makettek a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállításán láthatók.