A Pest megyében, Váctól 9 km-re lévő Vácrátót műemléki védettséget élvező, az MTA Botanikai Kutatóintézetének természetvédelmi területén álló, különleges történelmi múltú épülete a Vigyázó-kúria.
Az 1830- as években klasszicista stílusban
épült, szabadon álló kúriát (udvarházat), Vigyázó Sándor 1872-ben
eklektikus-historizáló stílusban átépíttette és a korízlésnek megfelelően
bebútoroztatta. Az átépítés után a mozgalmas homlokzatú, romantikus,
egyemeletes, toronyszobás épületben a folyosókon és előszobákon kívül 28
helyiség, ezen belül 24 szoba volt található.
A kert története
A vácrátóti kertről az első említés 1827-ből,
a Géczy család 1846-ig tartó földbirtokosságának idejéből származik. Valószínű,
hogy egy egyszerű, átlagos angolkert volt, az 1842-es katonai térképen már
látható volt a kert a kacskaringós (szabálytalan) útrendszerével, a tóval, az
udvarházzal.
Többszöri tulajdonosváltást követően 1871-ben
döntő esemény történt a kert története szempontjából: Vigyázó Sándor
vásárolta meg a birtokot annak összes felszerelésével, állatállományával,
ingóságaival együtt.
A XIX. század végén már hódított az új
kertstílus, az ún. gyűjteményes (dendrológiai) kert, amely minél több
egzótát felvonultató, de esztétikus kialakítású élőnövény-gyűjtemény volt. Ez
a gyűjtemény szolgáltatta a mai botanikus kert alapját.
A kastélyt körülölelő 52 holdnyi területű kert
átalakítására a legjobb hazai kerttervezőt, a József főhercegnek is dolgozó,
híres Jámbor Vilmost (1825–1901) Kertépítészt hívta meg. Néhány évtized
alatt Band Heinrich Vilmos (1840–1913) főkertész irányítása
mellett, óriási költségekkel létrejött a dendrológiai gyűjtemény, valamint a
múlt felé forduló, szentimentális életérzést kifejező kerti építményekkel
(zenélő vízimalom, gótikus kolostor-műrom, a közeli Vác fölötti Naszályból
hozatott kőből épített barlangszerű alagút, Ferenchalom-kilátó) a korstílusnak
megfelelő stíluselemekkel rendelkező tájképi angolkert (tagolt felszín, négy
tóból álló tórendszer, mesterséges vízesés, tisztások, nyiladékok).
1921-ben, 96 éves korában elhunyt Vigyázó
Sándor. Végrendeletében roppant vagyonát, könyvtárát, értékes
műtárgygyűjteményét, kastélyait, városi palotáit és sok ezer kataszteri hold
földjét a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta.
Fia,
Ferenc halála (1928) után azonban hosszú pereskedés indult el a lány- és az
oldalági örökösök, illetve az Akadémia között a vagyonért, amely az illetékek
miatti szűk becsléssel is meghaladta a 20 millió aranypengőt. Az évekig tartó
huzavonában az értékes kert egyre pusztult, végül 1936-ban egy pesti ügyvéd
birtokába került. Az új tulajdonosok felszámolták az üvegházakat,
lebontották a 28 szobás, emeletes kastélyt, s helyette felépítették a ma is
látható udvarházat. A kert felét kivágatták, hogy helyette 11 kataszteri holdon gyümölcsöst telepítettek.
A
második világháború – mint megannyi csodálatos szépségű, értékes
kastélykertünkben – Vácrátóton is borzasztó pusztítást okozott.
A
háborút követően, többszöri gazdacsere után végre megvalósult az
örökhagyók szándéka, az ingatlan a Magyar Tudományos Akadémia birtokába került,
majd 1952. január 1-jén megalakult benne az MTA Botanikai Kutatóintézete.
A modern botanikus kert kialakításában
elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézet hajdani igazgatóhelyettese Ujvárosi
Miklós (1912–1981) professzor. A múlt században készült kerttervet
felhasználva helyreállították az eredeti úthálózatot, kivágták a gyomfákat és
bozótot, nagyarányú szaporításba kezdtek a több évtizede pusztuló növényzet
pótlására. A megszüntetett Debrecen-Pallagi Agrobotanikus
Kert növényeit felhasználva 1953–54-ben közel 1,5 hektáron, egy
pusztuló gyümölcsös helyén kialakították a rendszertani növénygyűjteményt,
amely Soó Rezső fejlődéstörténeti rendszere alapján mutatja be a virágos
növények törzsfejlődését.
Az
ezredforduló óta a látogatók tájékoztatására új térképek, ismertetőtáblák
kerültek kihelyezésre és Tanséta ösvényt jelöltünk ki. Megépült a Berkenyeház,
az új pozsgás- és kaktuszház, és jelenleg is folyik az üvegházak átépítése.
A
botanikus kert vezetői az 1978-ban nyugállományba vonult Ujvárosi Miklós után
Pócs Tamás, Borhidi Attila, Kereszty Zoltán és Kósa Géza voltak. 2019 óta
Zsigmond Vince vezeti a kertet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése