Kulturzentrum Rossstall Schloss Hollenegg - Ausztria (2022.04.14)

Hogyan is írtam a legutóbbi bejegyzésemben?

"A helyzet az, ha nyugalomra, kikapcsolódásra vágyom, akkor irány Ausztria! Ez történt tegnap is, egy csodás nap Európában!

Kék az ég, már zöld minden, magnolia csodák minden felé, csodás út-minőség, normális közlekedők, sok szépség, tiszta csodás lakókörnyezet, kerítések nélkül, kell ettől több?
Nem, ennyi bőven elég lenne idehaza is, de hát erre még várnotok kell, ez még nagyon-nagyon messze van, csak az a 220 km, Budapest - Győr között ne lenne, tele kamionokkal és dél balkáni sofőrökkel!"
Mindezeket egy furcsa tárgy megosztása kapcsán követtem el, viszont nagyon komolyan gondoltam tegnap (is)!

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Rovarhotel
A történet úgy indult el, hogy pihenésre, nyugalomra vágytam, mint már korábban is sokszor, de ehhez Ausztriába kell utazni, hát akkor tervezzünk egy utazást csütörtökre szép időt ígértek mindenfelé. A SmartTV-m FerratelTV (Panoráma Kamerák Európában) App-jában megnéztem, valóban Dél-Steiermark napfényes lesz, így elkezdtem a tervezést szerdán).

Első dolog volt tisztázni, megkérdeztem a feleségemet, milyen korán tudsz felkelni? Korán, jött a válasz. Rendben akkor tervezek egy 9 órás indulást, és sötétedés kezdetére Budapest környékére vissza kell érni, így rendben? IGEN, kaptam a választ.
Mivel pihenés csak Ausztriában elfogadható mindkettőnknek (hogy miért, majd menet közben biztosan kiderül még!), így a rendelkezésre álló 10-12 órával tudtam gazdálkodni, valamiféle komoly látogatás ennyi időbe (múzeum, stb.) nem fér bele, de utazás igen, igy 10-12 óra utazási idővel (személyautó) számolhattam, azaz ez egy "Autós utazás" lesz EURÓPA-ban (azaz Ausztria)!

Sajnos, hogy Európa határát elérjem elvesztünk mindig 2x3 órát, tehát marad 4-6 óra, oda-vissza úttal számolva, tehát Ausztriában autózhatunk 6 órát, azaz a határtól túl messzire nem, de valahol Graz alatt tehetünk egy kört, azaz Dél-Steiermarkban keresgéltem.
Az uti-cél kiválasztása mindig a Google térkép segítségével történik, felnagyítottam Graz alatti részt, nem ismeretlen már a hely, de nem sokszor jártunk erre felé. Arra emlékeztem, hogy jó régen volt, de "Archeo Norico - Burgmuseum Deutschlandsberg" környezete nagyon szimpatikus volt, na akkor legyen erre felé a célpont.
Találtam is valamit: Kulturzentrum Rossstall Schloss Hollenegg. Lássuk csak mi is ez a hely?
Kutakodtam és ilyen információkat találtam (A Google térkép mindig segít, sőt a Helyi idegenvezetők véleményezése is szuper, megbízható, hiszen én is Helyi Idegenvezető minősítéssel (10-es szint!) rendelkezem
Lássuk miket találtam?


Ez már bővel elegendő, hogy meglátogassuk ezt a helyet! Az tudtam, hogy zárva van, most nem látogatható, de addig elautózni, biztosan csodás lesz, a többit majd meglátjuk.
Ezt is megtudtam, némi kutakodás után, hogy lesz egy kiállítás májusban:
Találtam elérhetőségeket is:
Na ugye, ezt meg kellett nézni közelről, élőben!

Akkor a célpont már megvan, hogyan jutunk el ide?
Erre a Google térkép a segítség, íme, itt a tervezett útvonal és adatai:

Az utazási idő 2 x 5 óra, és 2 x 390 km, ez volt a gyors tervezés eredménye, OK, ez belefér 1 napba, induljunk.
Magyarázat, miért pont erre, amikor van rövidebb útvonal is, M7 - Szlovénia - úti-cél. Mert a hosszú hétvége előtt az M7? Na neeeee! Mag akkor szlovén matrica is kell hozzá, különben is az M7 az utolsó autópálya amit igénybe veszek. Na jó az M1 sem sokkal különb, de ott csupán külföldi autósok járnak, nem a sok magyar idétlen, rohanó, ideges, türelmetlen magyar sofőr (tisztelet a néhány kivételnek), ja és mindig tele balesetekkel és dugókkal.

Első fontos dolog volt, utasbiztosítás megkötése, külföldre enélkül nem indulunk!
A biztosítóm (KGFB, Lakás, utazások) Union24 OnLine, 2800,-Ft (2 x 70 feletti személy  autó asszisztencia, 20 millió).

Amióta a Győr-től induló M85/M86 megépült, Hegyeshalmot messze ívben kerülöm, a határellenőrzés visszaállítása óta Hegyeshalom használhatatlan. Tehát: Budapest - Győr (M1), - Szombathely (M86) - Körmend (87), M80 - Szentgotthárd - Ausztria, ez lett az utazási útvonal:
A napi utazás követése az rbike.com APP-al

Tehát a nap főbb paraméterei:

  • 784 km;
  • 534 m szintkülönbség;
  • 10 óra 8 perc utazási idő;
  • 77 km/óra átlag sebesség;
  • a benzinfaló 6,3 l/100 km-t fogyasztott.
  • reggel 9-kor indultunk és 21:30-ra értünk haza (lakástól - lakásig).
1.rész - összefoglaló az utazásról

M1 élvezetét elhagyom: "kamion vonatok", emiatt csak a belső sávban haladt mindenki, dugó, dugó hátán, de azért haladtunk, na szembe Budapest felé állt a sor, vagy mindkét sáv tele, a rádóban, folyton balesetek M1 Bicske/Biatorbágy/Győr térségében, szerencsénkre (az elszenvedőknek, nem volt jó napjuk!), a Győr felé tudtunk haladni és baleset sem volt.
Győrt elhagyva, mink is elhagytuk az szörnyű M1-et és az új M86 gyorsforgalmit Szombathely irányában autóztunk tovább. Szombathely-et elkerülve, a 86.sz. főúton Körmendig, majd a nemrég átadott M80 gyorsforgalmi úton Szentgotthárd felé haladtunk.
Az M80-ról néhány gondolat:
  • 2 x 1 sáv, középen piros dupla elválasztó, és folyton ismételt tábla, hogy szembe forgalom van!
  • Az áthidalásokat/felüljárók, úgy építették, hogy ezt az utat nem lehet 2 x 2 sávosra bővíteni.
  • Nagy forgalom most még nincs, hogy lesz-e azt nem tudom. Az M86-oson sok PL kamion közlekedi, nyilván Szlovénia az úti céljuk, valószínű, hogy Ők nem fogják használni. A 8.sz. főút egyébként sem vonz tömegeket, még az is lehet, hogy elég a 2 x 1 sáv. Mindenesetre előny, hogy elkerül minden települést, így a 110-el jól lehet haladni.
  • A 8.ason lévő régi határátlépési pontra kell letérni, mivel valószínű a túloldalon az osztrákok nem sietnek a csatlakozás megépítésével, a magyar oldalon teljesen kész a határig, csíkokkal felfestve.
A Waze nem a 8.as úti határátkelőre vezetett, hanem Szentgotthárd felé, sőt még tovább és egy "nem létező" határátlépési ponton mentünk át Alsószölnök-nél (lásd a videón). Senkinek nem fontos (osztrák/magyar), hogy az út jó legyen. Magyar oldalon a szokásos, útszél nélküli, göröngyös, a túloldalon sem fontos, csak az első településtől válik osztrák minőségre, lesz széle az útnak, sőt a faluban már gyalogjárda is van, a csatornafedelek szintbe kerülnek az út síkjával.
2.rész, Határátlépés: Alsószölnök és
Neumarkt an der Raab (Farkasdifalva)

Ugyan megvásároltam az osztrák matricát, de ezt a Waze-val nem közöltem, így kénytelen volt mellék utakon tervezni és vezetni, azaz mentük: hegyen-völgyön, falun-városon, mellék-, és fő-útakon, de autópálya nélkül. Útközben sok mindent láttunk, a videókban nem mutatom (szerkesztem be), a teljes útvonalat, de részeket be fogok mutatni.

Már nem először autózunk ezen a környéken, korábbi utazásunkból néhányat megemlítek.
Az egyszerű utat választom, van egy tartalomjegyzékem, lehet nézelődni, válogatni: Steiermark

A teljes utazást videón nem mutatom be, csupán szemezgetni fogok, az első ilyen Paldau település központja.
3.rész, Paldau, szórvány porták

Forrás: wikipedia
"Paldau osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 3070 lakosa volt.

Paldau területe már az ókorban is lakott volt, erről több korabeli halomsír tanúskodik, illetve egy római kőszarkofág, amely ma a grazi Eggenberg-kastélyban van kiállítva. A népvándorlás végén szlávok települtek le Stájerországban; Paldau és Pöllau neve is szláv eredetű.

Pöllaut 1247-ben említik először az írott források. Axbach a seckaui apátság birtokában volt; 1290-ben megemlítenek egy bizonyos Otto Axpech nevű férfit, 1318-ban pedig Hermann Axpechet. Ők bérelték a 14 jobbágytelekből álló Axbach falvát a seckaui püspöktől és ekkor említi Paldaut először a sackaui apátság urbáriuma. 1365-ben Rudolf osztrák herceg Paldaut Hertl vom Teuffenbachnak adományozta. A Teuffenbachok birtokának 1430-as összeírása a faluban 13 telket számlál meg. A mai önkormányzat területe több lovag között oszlott meg, központi uradalmi székhelynek nincs nyoma. Ez az állapot egészen az újkorig fennállt, még az 1820-as telekkönyv is több földbirtokost jelöl meg.

A második világháborúban szórványosan bombázták a falut, de sem emberéletben sem másban nem esett kár.
1951-ben a szomszédos Saaz községet, 1969-ben pedig Axbachot egyesítették Paldauval. 1988-ban a községet mezővárosi rangra emelték. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Perlsdorfot, valamint Oberstorcha és Kohlberg egy részét csatolták a mezővároshoz.
2001-ben a lakosok 96,2%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 1,5% muszlimnak, 1,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban."

Plébániatemplom „Szent. Vitus” Paldauban (Google fordítás)
"Bár a plébániatemplom eredete jóval régebbi, a paldaui plébánia csak 1400 körül jött létre. Védnöke mindig is a Szent Mártír Vitus volt, akit június 15-én ünnepelnek. Ez a szicíliai fiatal a Római Birodalom utolsó nagy keresztényüldözésének esett áldozatul 304 körül. A legenda szerint a kínzók forrásban lévő olajba dobták, ezért Vitust is üsttel ábrázolják.

A templom építési szakaszai:
1201 - 1250: román stílusú templom építése
1441 - 1445: torony és szentély (=régi szentély, 1974 óta keresztelőkápolna)
1751 - 1775: boltozat és imaterem (volt sekrestye)
1974: a déli terem hozzáépítése
2014: az Apszis bővítése a déli csarnokkal"
  • A templomtorony a 15. századból származik. A mai pehelylövedéket és a tornyot 1894-ben rakták fel.
  • 2008. szeptember 14-én négy új harangot szenteltek fel és akasztottak fel.
  • 1974-ben került elő a szentély északi falának freskója és a templomhajó diadalívének freskója. A szentélyben 1450 körül Szent Vitus angyalokkal való ábrázolása feltételezhető, a hajóban pedig az egyik apostol a 13. század első feléből.
  • Az első orgona 1747-ben épült hat regiszterrel. A mai, egy manuális és tíz regiszteres hangszert a grazi Carl Schehl építette 1844-ben. 1908-ban a feldbachi Gottfried Loderer felújította és lecsökkentette az orgonát, mivel csak kilenc regiszterből és a pedálcsatlakozóból állt.




















Megérkeztünk az eredeti úti-Célunkhoz: 
4.rész, Útközben, Érkezés

Schloss Hollenegg

Források (Google fordítás):
"A "Hollenegg" név először egy 1163-as admonti apátság dokumentumában szerepel , bár a kastélyegyüttes valószínűleg régebbi: erre utal Aegidius és Bertalan szentek, akiknek szentelték a várkápolnát, és akiket a XII. század. Az egykori birtokon épült elődvár védte a Koralpe felett Stájerországból Karintiába vezető összekötő utat. A Hollenegger család a salzburgi érsek lelkésze volt, a kastély pedig őseik otthona volt. Abel von Hollenegg a stájer kontingens vezetője volt Bécs első török ​​ostrománál , 1529-ben. 1550-ben megbízta Francesco Marmorót , hogy építse újjá a várat az 1529-es Bécs stílusában.Reneszánsz a grazi tájház mintájára . Fia, Friedrich, aki II . Károly főherceg tanácsadójaként dolgozott , folytatta a felújítási munkálatokat. 1591-ben a protestáns birtokok szóvivőjeként Prágába utazott II. Rudolf császárhoz, hogy a protestantizmus elleni rendeleteket szerezzen – de ez a terv meghiúsult. A Hollenegger férfiág 1593-ban halt ki, súlyos eladósodásokkal. [1]

1653-ban a Hollenegg-kastély Saurau gróf birtokába került , aki alig három évvel később eladta Puechbaumb báróinak. Maximilian gróf Khuenburg Deutschlandsbergen 1686-ban került a birtok birtokába; belső felújítását végezte, a templomot pedig bővítette.

A kastély 1821 óta a liechtensteini hercegek tulajdona és nyári rezidenciájuk. [1] A Deutschlandsberg-Hollenegg-i kastélyt ekkor I. Johann herceg vásárolta meg fiának , Franz de Paulának , II. Ferenc József liechtensteini államfő dédapjának.

Az egykori kastély 1200 körül épült, két belső udvar pedig a 19. századi lakószárny építésekor jött létre. Az 1778-ban felszentelt templom az első udvarban van; a második, belső udvart lakóépületek veszik körül. Az udvaron található kútlugas a 17. századból származik. A bálterembe vezető 1577-es lépcsőházat Francesco Marmorónak vagy Benedict de la Portának tulajdonítják. A Hollenegg-kastély legrégebbi része egy négyzet alakú torony az északkeleti sarkán, az északnyugati és délkeleti két kerek torony Friedrich von Hollenegg idejéből származik, és ágyútoronyként szolgált. A reneszánsz portálon 1573-ból származó címeres felirat Friedrich von Hollenegg emlékét állítja.az északnyugati torony mellett. 1825-ig voltak külső erődítmények, amelyekből mára alig maradt fenn valami. Egykori lefolyása csak a kerti teraszokon követhető nyomon. [1]

A Schloss Hollenegg belső tereinek nagy része a 18. századból származik. A kiegészítések más kastélyokból származnak, mint például a Limberg (kazettás mennyezet a Kék szobában és két berakott portál) és a Riegersburg . 1750-ben Philipp Carl Laubmann az északi szárny báltermét minden oldalról nyitott oszlopos termet imitáló építészeti festményekkel tervezte. Felix Barazutti mennyezetfestménye 1885-ből való, és görög istenségeket mutat be képi programként. A reprezentációs termek rokokó kori stukkó mennyezetekkel díszítettek, francia falburkolatok és 16-17. századi kályhák. A második emeleten található vendégszobák neogótikus stílusban lettek kialakítva. [1]A park Ausztria egyik legfontosabb kertépítészeti emléke, és a műemlékvédelmi törvény is említi ( DMSG 1. § 12. bekezdésének mellékletének 37. száma ). Részei nyilvánosan hozzáférhetők. [5]"

A kastély nyilvánosan nem látogatható. Évente néhány alkalomra rendezvény helyszíne, ilyenkor lehet bejutni a kastélyba. 2022. májusban lesz egy ilyen rendezvény alkalom:


 A videón nem a főbejárat felöl közelítettük meg, a parkoló és a főbejárat a másik oldalról (főút) van.

5.rész, a Kastély













6.rész, Hazafelé indultunk, Graz alatt

Hazafelé autópályák, ezekből nincs mit megmutatni (unalmas aszfalt), de talán még 1 részt készítek. Hazafelé Győr környékén a Waze jelezte, hogy baleset és több kilométeres dugó lesz az M1-en Tatabánya után és kerülő utat javasolt, ami 17 perces kését fog eredményezni. Belenéztem a videókba, ugyan már sötét volt, de a videó egészen jó minőségű, így megpróbálom bemutatni, amit a kamera rögzített.

7.rész, Dugó M1, befejező rész



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Németország, Königsee

Magyar Állami Földtani Intézet

Nemzeti Kastély Program I.Ütem lezárása (2023.12.17.) állapotok, tapasztalatok