Blogarchívum

2018. június 22., péntek

Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét

Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét.

6000 Kecskemét, Klapka u. 34.
GPS: 46.905820, 19.700797
WEB: http://bozso.net
Facebook: https://www.facebook.com/bozso.net/
Hivatkozások:

Látogatás dátuma: 2018.06.17.
Az összes képet itt nézheti meg!




A látogatás története
Már régen felvettem a látogatandó helyek listájára, ezért a Google térkép "Meglátogatnám" gyűjteményében csücsült. A hétvégén meglátogattuk "kicsi fiacskánkat" (49), utána ebédet terveztünk, de a hely még nem volt kiválasztva. Kecskemét nem volt messze, meg ebéd helyszínként a Kígyósi Csárdára gondoltam, ez pedig a Kecskemétről induló 52.sz. főút mellett van Fülöpszállás szomszédságában, így aztán mondtam a Feleségemnek, van egy különleges Gyűjtemény Kecskeméten a "Bozsó Gyűjtemény", nézzük meg, utána egy kései ebéd. Meg is egyeztünk így kerültünk Kecskemétre. A megtalálása egyszerű feladat volt, kiválasztottam a Google térkép App-ban a "Meglátogatnám" listából, és a GPS a kapuig irányított.

Belépve az épületbe, udvariasan fogadtak bennünket, megkérdezték, miket szertnénk megnézni, mondtuk mindent, ha már eljöttünk, így egy olyan jegyet váltottunk, amelyik az állandó és az ideiglenes kiállításokra is érvényes volt. Kérdeztem, hogy engedélyezett-e a fényképezés, válasz: igen, kivéve a Pál László ideiglenes kiállításon, mert az magántulajdonú festmények, és a tulajdonos nem járult hozzá. A többi helyen engedélyezett, ha váltok egy fotó-jegyet, de nem kell most azonnal, nézzük meg a kiállításokat, és, ha megtetszett, fényképezzek nyugodtan, majd a végén kifizetem a fotó-jegyet. Így is történt, bizony a kiállított anyag csodás volt, a bemutatott tárgyak sokasága, sokrétűsége, és főleg rendezettsége csodálatos volt, így aztán van mit bemutatnom.

Egy Hölgy volt a személyes vezetőnk, aki végigvezetett bennünket az összes kiállításon, részletesen bemutatva a fantasztikus gyűjteményt. Tanultunk is tőle egy jó dolgot, az egyik képen, egy vízfelület volt ábrázolva, de egy "szürkeségnek" tűnő, elmosódott képet láttunk. A kísérőnk javasolta, hogy az egyik kezünkből alakítsunk ki egy "távcsövet", behajlítva ujjainkat, ezen a lyukon keresztül nézzük meg újra a képet, és láss csodát, a szürke képen előtűntek, láthatóvá váltak a hullámok sokasága. A változás oka, a "távcső" segítségével kizártuk a látószögünkbe eső szórt fényeket, ezt a módszert alkalmazva, több képen is alkalmaztuk, egészen más volt a látvány így. Ez úton is köszönjük ezt a csodás látásmódra való figyelem felhívást.

A Gyűjtemény rövid bemutatása, forrás: bozso.net/bozso-gyujtemeny

A gyűjtemény megalapítója Bozsó János festőművész 1922. december 27-én született Kecskeméten. Gyermekkorát egész életére kihatóan a szegény-paraszti sors formálta. A kemény évekből a természet és a népművészet szeretetét és tiszteletét hozta magával örök útravalóként. Az 1940-es évek második felében, a külvárosban meghúzódva kezdett autodidakta módon festészettel foglakozni. Az ötvenes évek közepére kialakította festői nyelvezetét, művészetében az érzelmi töltöttséget tartotta az egyik legmeghatározóbb elemnek. Soha nem akart lemondani a festőiségről. Lételeme és jellemzője volt a telített színek, a széles, gyors, szabadon repülő ecsetvonások használata, a fény és árnyék ellentéte. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotójává vált.

A meglepetés erejével ható, első önálló kiállítását 1957-ben a Kecskeméti Katona József Múzeumban rendezték. Ebben az időben költözött a régen áhított első műtermébe, az ódon Klapka-ház egy szegletébe. Életében elválaszthatatlanul összeforrt a festészet elmélyült művelése és a műgyűjtés szenvedélye. Kezdetben csak csendéleteihez keresett poros padlásokon, zsibpiacokon régi, szép tárgyakat. Fáradhatatlanul rótta a környékbeli tanyavilág bekötőútjait, hogy így szerzett élményeiből ihletett merítsen. Felfedezte a magyar néprajz elfelejtett emlékeit. Mind több régi tárgyat igyekezett megmenteni a pusztulástól. Kezdetben csak a kvalitásérzéke vezette, majd évek alatt tévedhetetlen műgyűjtői tudást szerzett a magyar néprajz és az európai iparművészet számos területén. Számtalan egyéni és csoportkiállításon vett részt Magyarországon és külföldön. Műgyűjteményét évtizedeken át festészetéből gyarapította. Megteremtette a régió legnagyobb látogatható magángyűjteményét, amelyben a magyar néprajz és az európai iparművészet kiemelkedő tárgyi emlékei kaptak helyet a 15. századtól a 20. század elejéig tartó időszakból. Bozsó János 1975-ben szülővárosának, Kecskemétnek ajándékozta műgyűjteményét. 1979-től a gyűjtemény megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. Az állandó kiállítást életében többször bővítették a szédületes gyorsasággal gyarapodó tárgyak miatt. 1993-ban egy alapítványt hozott létre Kecskemét városa és a művész a gyűjtemény fenntartására és gondozására.

Élete alkonyán kitüntetésekkel ismerték el hatalmas és egyedülálló alkotói, gyűjtői és mecénási munkásságát, mégis szerény és szeretni-való tudott maradni. 1998. december 14-én, 76. születésnapja előtt búcsúzott el az élettől. Gyűjteménye mellett megvalósításra váró terveit is Kecskemét Város – Bozsó Gyűjtemény Alapítványra hagyatékozta. A Bozsó Gyűjteményt az alapítvány a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A művész alkotásaiból időszaki kiállításokat rendeznek.

A megtekinthető kiállítási anyag

Ideiglenes kiállítások:

  • Paál László festőművész kiállítása
  • Bozsó János festőművész, grafikai kamarakiállítása.


Állandó kiállítások:

  • Bozsó Gyűjtemény (Cserék és üveg edények, Erdélyből, Alföldi népi használati tárgyak, Ládák, Mesterek munkái, Nemesi udvarházak és módos polgári otthonok belsői, Régi korok bútorai, Hit és művészet)
  • Hanga Óragyűjtemény, karóráktól a toronyórákig, A mester műhelye (1927).

A Klapka ház

A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült. Klapka György, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka 1832 és 1834 között - piarista kisdiákként - itt élt rokonainál, hogy magyar szót tanuljon.





A nap további programja volt

A kiállítási anyag (gyűjtemény) megtekintését követően, már valóban éhesek lettünk, irány Fülöpszállás, a Kígyósi Csárda. A hely ismerős, ha arra járunk soha nem hagyjuk ki. Udvarias személyzet (Tulajdonos), kiváló konyha, és a séf szépséges, díszítéses tálalása, ez együtt hozzájárul ahhoz, hogy nem szabad kihagyni, ha lehetőség nyílik rá.

Amikor odaértünk, egy halomra való autó állt a parkolóban, és még egy busz is volt. Gondoltuk, hogy telt ház lesz és várakozhatunk majd az ebédre, hát nem így törtként. Voltak a teraszon is és bent is, belépve a belső térben (füstmentesen szeretjük), rögtön egy pincér fogadott és mondta: "Jobbra üljünk le, és gyorsan kiszolgálnak, de, ha balra foglalunk helyet, akkor ott még gyorsabban". A Balra-t választottuk, bár felesleges volt, hiszen, mindenhol gyors a kiszolgálás.

Én már előre tudtam, hogy mit fogok enni, így az étlapra nem is volt szükségem: egy húsleves csészében és pacalpörkölt csülkösen, főtt burgonyával, és uborkasaláta, tejföl nélkül.
Gyorsan, minőségi ételt kaptunk, utána még egy kávé, és elindultunk hazafelé az 51.sz. főúton az M0-ig, onnan hazáig. Az 51.en 1-2 idióta sietőst leszámítva jól utazhattunk, az M0-on sem volt tumultus.



Egy szép élményekkel, finom ebédet követően, egy kellemes napot tölthettünk el.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése