Frissítés dátuma: 2025.07.21. 19:00

Véletlenül akadtam rá egy régen összeszerkesztett sorozatra, amelyben megpróbálkoztam a "kastély" témakör összefoglalásával. Ez a sorozat a Facebook őskorában az akkor még létező "Jegyzet" formátumban készült. Ez az idők során (verzió változások) megszűnt formátum, azaz újat létrehozni, régit módosítani manapság már nem lehet.

Úgy döntöttem, megmentem az utókornak, azaz áthozom a Google.BLOG oldalamra.

Mielőtt belevágnék a közepébe tisztázni szükséges mit is nevezünk kastély-nak?

“A kastély (latin castelluaz eredete, a vár kicsinyítő képzős változata) nem csupán a tulajdonos családi életének színtere, hanem azé a nemesi udvaré is, amelyhez a belső kiszolgáló személyzet, a birtokigazgatás tagjai is tartoztak, bár a legtöbb esetben a kiszolgáló személyzet a melléképületekben kerültek elhelyezésre. A birtokosnak nem csak otthona volt, hanem vagyonának őrzési helye, birtokának gazdasági és igazgatási központja, nem utolsó sorban társadalmi rangjának kifejeződése, hatalmának jelképe is.

A kastélynak nevezett erődített lakóhely a nemesi kúria, az Árpád kórtól létezik. A középkorban erősített épületet, leginkább várkastélyt jelentett. A 18-19 századtól jelenik meg a mai értelemben a kastély fogalom igazi tartalma, amelyre, a latinból magyarított kúria és az ennek megfelelő udvarház fogalom illett a legjobban. Ezek az épületek jogilag az otthonokon kívül mindig együtt jártak a földesúri székhely fogalmával is.”

(Forrás: Dercsényi Balázs: Magyar Kastélyok, 1992, Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft.; Koppány Tibor bevezető tanulmány)

Kastélyok építtetői

A kastélyok fő építtetői, az egykori földbirtokos nemesség tagjai voltak, a rendelkezésükre álló anyagi lehetőségeiknek és szellemi igényeiknek megfelelően építették otthonaikat. A kastélyok az otthonokon túli funkciói, a művelődés, az irodalom a művészet (muzsika, színjátszás, festészet), időnként a politika színtereivé is bővültek. Az évszázadok során a kastély önálló építészeti típussá fejlődött. Így történt ez szerte Európában, s ezért lett a kastély világi építészetünkben és benne alkalmazott művészetek több ágának, a festészetnek, a szobrászatnak és az iparművészetnek kiemelkedő értékeket felmutató emléke.

Magyarországon az ország egészéről nem készült összesítés, de Magyarországon az ország egészéről mégis létezik összesítés, dr. Virág Zsolt (a Nemzeti Kastély és várprogram volt kormánybiztosa, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület alelnöke) becslése szerint a mai Magyarország területén 5500 kastély és kúria lehetett, ebből a „Magyar Kastélylexikon” sorozat eddig megjelent 11 kötetében 2466 kastély és kúria története került feldolgozásra. A saját nyilvántartásomban 790 kastély és 890 kúria szerepel, melyek jelentős részét személyesen is felkerestem és saját képanyaggal is rendelkezem (340 GB-nyi mennyiségben, 790 kastély, 890 kúria, 34 vár, 11 várkastély, mintegy 110 ezer képpel). A kastélyokat bemutató sorozathoz a saját gyűjteményemből fogok bemutatni kastélyokat. Bővebben ebben a tartalomjegyzékben (bár ez bővebb, hiszen teljes Magyarországi helyeket is bemutat, nem csupán kastélyokat!).

Magyarország 1945-ig

A kastélyok tulajdonosai idehaza azok a történelmi családok voltak, akik jelentős vagyont halmoztak fel, jelentős földbirtokokkal rendelkeztek, a fenntartásukat csak így tudták biztosítani, azaz több település, akár egy egész megye, vagy egy országész tartozott a tulajdonukba, azaz a kastélyok tulajdonosai 1945-ig magántulajdonban voltak. Amennyiben elszegényedtek (jelzálog, lóverseny, stb.) akkor a birtokok, kastélyukkal együtt tulajdonost váltottak. Pld. (teljesség és nagyságuk nélkül!, legyenek abc sorrendben):
Andrássy, Apponyi, Batthyány, Degenfeld, Eszterházy, Grassalkovich, Károlyi, Mikes, Nádasdy, Pallavicini, Rákóczi, Széchenyi, Wenckheim, stb.

(ha többet olvasnál ebben a témában akkor ezt javaslom(wikipedia), és még itt is(Egyesület))

Egy példa az Apponyi családról

Az Apponyi család egy kiemelkedő magyar nemesi család volt, amelynek birtokai számos megyében voltak, köztük Tolnában is, ahol Rácegrespuszta található. Kulturális és szellemi tevékenységükről voltak ismertek, egyik ősük, Apponyi Antal György (1751-1817) híres családi könyvtárat alapított.Konkrétan Apponyi Sándor gróf 1877 és 1878 között iskolát épített Rácegrespusztán a birtok munkásainak gyermekei számára. Ez az iskolaépület ma is áll, nagyrészt megőrződve, és az Illyés Gyula Iskolamúzeumként működik . Ez azért figyelemre méltó, mert a híres magyar író , Illyés Gyula 1902-ben született Felsőrácegrespusztán (amelyhez Rácegrespuszta ma is tartozik), és 1908 és 1912 között ebbe az iskolába járt.

Az iskola szomszédságában lévő kúria a tanító szálláshelye volt, mára (2012) megvárták míg összedőlt, ezt követően elbontották, ma már szántóföld.

Forrás AI (@gemini):

"Az Apponyi családnak jelentős birtokai és befolyása volt Tolna megyében, különösen a 18. század végétől kezdődően. A család története szorosan összefonódik két híres Tolna megyei kastéllyal:

Hőgyészi Apponyi-kastély: Ez a kastély a leginkább ismert Tolna megyei Apponyi-birtok.
- Az uradalmat eredetileg a Mercy család szerezte meg 1722-ben, és Claudius Florimundus Mercy gróf kezdte meg a kastély építését.
- 1772-ben Mercy III. eladta a birtokot Apponyi Györgynek, akit 1776-ban Tolna vármegye főispánjává is választottak.
- Apponyi György fia, Apponyi Antal György (1751-1817) örökölte a birtokot, és 1784-től jelentősen átalakította a kastélyt. Apponyi Antalt korának egyik legműveltebb főuraként tartották számon, barátságban állt Haydnnel, Mozarttal, és Liszt Ferenc is megfordult nála.
- A kastélyban feltehetően szabadkőműves motívumok is felfedezhetők, mivel Apponyi Antal a bécsi szabadkőműves páholy tagja volt.
- A hőgyészi kastélyt utoljára Apponyi II. Károly adta el 1939-ben az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóságnak. Azóta különböző funkciókat látott el, volt például gyermekotthon, katonai kórház, majd hotelként is üzemelt.
Lengyeli Apponyi-kastély: A Lengyel-i kastély is az Apponyi család birtokában volt.
- Apponyi József (1788–1863) után az ő unokaöccsei, Rezső és Gyula Apponyi örökölték 1863-ban.
- Rezső vette át Lengyelt, és a családnak ez az ága egészen az 1930-as évekig élt itt.
- Gróf Apponyi József Sedlmayer bécsi kertészt hozatta el 1829-ben a díszkert kialakítására, és Apponyi Sándor idején történtek a legnagyobb változások a parkban, ekkor alakítottak ki víztornyot és helyeztek el szökőkutakat, homokkő szobrokat.

Emellett az Apponyi család neve feltűnik a Tűzkő Birtok (Bátaapáti közelében, Tolna megyében) történetében is, amely az ország egyik legrégebbi borászata. Az Apponyiak sok éven át birtokolták a Tűzkő Birtokot, és jelentős újításokat vezettek be a szőlőtermesztésben és a borászatban.

Az Apponyi család tehát meghatározó szerepet játszott Tolna megye történelmében és kulturális életében, számos épület és birtok fűződik a nevükhöz a térségben."

... és konkrétan a Pálfa-i bírtokkal kapcsolatosan:

Az Apponyi család története szorosan összefonódik a Tolna vármegyei Pálfa településével. A család a 18. század elején szerezte meg a települést, és a későbbiekben jelentős szerepet játszott annak életében.

A pálfai Apponyi-kastély

Az Apponyiak legismertebb pálfai emléke az Apponyi-kastély, amelyet gróf Apponyi Károly építtetett 1924 és 1928 között. A kastélyt kifejezetten a lovaglás iránti szenvedélye miatt építtette, kihasználva a környék kedvező adottságait. Ma az épület rehabilitációs intézetként és fogyatékosok otthonaként működik, ezért nem látogatható.

A kastély történetében érdekes párhuzam, hogy Károly testvére, Apponyi Rudolf a közeli Medinán építtetett magának kastélyt.

A család pálfai birtokai és tevékenysége

Az Apponyi család a 18. század elejétől volt birtokos Pálfán. A település a hőgyészi Apponyi-uradalom részét képezte, amely összesen 21 falut foglalt magában. A család a birtokot nem hűbérként, hanem vásárlás útján szerezte meg.

A család a nagybirtokon jelentős juhászattal is foglalkozott, amelyhez főként szász juhászokat alkalmaztak.

Apponyi Károly

Pálfához a legszorosabb szálak gróf Apponyi Károlyt (1878–1959) kötik. Ő volt az, aki a kastélyt felépíttette. Apponyi Károly honvéd vezérkari alezredes, nagybirtokos, császári és királyi kamarás, valamint a felsőház tagja volt. 1959-ben Pálfán hunyt el."

Utóirat, a Hőgyész-i kastély elárvult már több mint egy évtizede, mivel a tulajdonos nem tudta fizetni a felújításra felvett hitelt, a bank magához vette a tulajdonjogot, bezárták, értékesítése kudarcba fulladt, állaga egyre rosszabb, már az őrzéséről sem gondoskodnak, és vannak még egyre nagyobb számban ilyek volt kastélyok, sőt kastélyszállodák is!

Facebook-os eredeti bejegyzésem
Kastélyszállodák hányatott sorsa - Facebook 2018-ból.

Magyarország 1945 után

1945 után a volt föld-, és kastély tulajdonosok elmenekültek az országból, sok esetben hátrahagyva teljes vagyonukat.

A II. világháborút követően a kastélyok állami tulajdonba kerültek (elkobzás, kisajátítás), majd különböző célú hasznosításra adták az épületeket, pld: iskola, városháza, könyvtár, kórház, szövetkezeti iroda, stb., némelyek múzeumi funkciót kaptak. Az állam és a használati jogot kapó magával az épülettel nem nagyon törődött (ingyen volt!), így azok állapota rohamosan leromlott, az épületek jelentős átalakításokon estek át, ami a benne lévő építészeti értékek jelentős károsításával is járt. A kastélyokat fenntartó gazdaság megszűnésével az épületek fenntartása nem került megoldásra, még az üzemeltetésükre sem szántak pénzt. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy a háború, a front átvonulása (bombázások), sok kárt okozott mint az épületekben, mind a bennük lévő vagyonban is.

Bizony az sem volt ritka, hogy a környezetük széthordta a kastély berendezéseit, az épületet is széthordták (lebontva azt), és építőanyagként hasznosították. A magántulajdont az akkori hatalom teljesen felszámolta, a földeket szövetkezeti tulajdonba vették (erőszakos Termelő Szövetkezetek létrehozási kötelezettség), így aztán a kastélyok a korábban a fenntartásukat szolgáló bevételektől elesve, állaguk folyamatosan romlott, egészen a teljes lepusztulásig, ezekről se a használójuk, se az állam nem gondoskodott.

Voltak jobb sorsú és voltak rosszabb sorsú épületek, persze múzeumok is kerültek kastélyokba, bár ezek állagfenntartására a bevételek soha sem voltak elegendők (ma sem! elegendők!), az állam a támogatást pedig nem kapkodta el a támogatást/felújítást, így aztán ezek állaga is csak romlott.

Rendszerváltás (1989 után)

1990 (rendszerváltozás) után több minden megváltozott a kastélyok történetében, több kastély kikerült az állami tulajdonból, illetve az állami tulajdonban maradt kastélyok élete is az átalakulási folyamat kezdetét jelentette. Az Európai Unio-s csatlakozásunkat követően pedig olyan plusz pénzügyi források keletkeztek, amelyek több kastélyunk sorsát is jelentősen megváltoztatta, kedvező fordulatot véve a felújításuk, hasznosításuk tekintetében.

Ez eddig érthető, de mi a helyzet új kastélyok építése területén?

Nos, hiába jött létre az “újgazdagokból” a leggazdagabb 100, ezek a vagyonukat nem azért gyűjtögetik, hogy aztán ezt majd jótékonykodásra, kastélyépítésre fordítsák, hanem, hogy még tovább gazdagodjanak, a felső határ a csillagos ég.

Szóval új kastélyok építése nincsen, illetve volt 1. Helyette felvásárolták a létező és megszerezhető (akár manipulációval, ügyeskedéssel, stb.) kastélyokat, valós értékül alatti áron, és jórészt hitelből, aztán, állami és Uniós pénzekből felújítva azokat, vagyonuk további gyarapítására hasznosítják azokat. Persze voltak, akik hitelből vásároltak kastélyt, több kastély jutott azért szomorú sorsra, mert a hitelt nem tudták visszafizetni, és az épületet el kellett adni, vagy a bank visszavette, és azóta is próbálja értékesíteni, több, de inkább kevesebb sikerrel, erre is legyen itt egy példa: Hőgyész, Apponyi kastélyszálló (évek óta keresik rá a vevőt, állaga pedig folyamatosan romlik).

Itt most teszek egy picike kitérőt, leegyszerűsítve a régi világ életmódját, a „régi világ” kastélytulajdonosai, a mások által végzett munkából meggazdagodva, kastélyokat építettek, hogy ott jól érezzék magukat, hogy ez minél teljesebb legyen, jótékonykodtak is, a művészeteket is támogatták, sőt templomokat, iskolákat, kórházakat is építettek, hogy az Őket kiszolgálok, az általuk meghatározott színvonalon élhessenek, okosodjanak, ne betegeskedjenek, stb.

Mi a helyzet ma?

Cseby-Pogány kastély - Dunakiliti

Kastélyokat nem építenek, iskolákat nem építenek, a kultúrát is csak ímmel-ámmal, jótékonykodás pedig nem áll közel az életstílusukhoz. Persze ne legyünk igazságtalanok, mindig voltak és ma is vannak kivételek!

Említettem 1 kivételt, valóban épült egy kastély magántulajdonból, Dunakiliti-ben, a Csebi-Pogány család jóvoltából, bár a kastély fogalmának nem egészen felel meg, hiszen ez nem egy család és gazdasága kiszolgálására épült, csupán „Kastélyszálló” hasznosítással. Bővebben itt olvashatnak róla.

A sorozat az eredeti "Jegyzet" formátumban 4. részből állt, persze azóta már sok víz lefolyt a Dunán, és már hasonló témakörben készítettem már a BLOG oldalamon bejegyzéseket, majd összegyűjtöm őket.

pld: Nemzeti Kastély Program I. Ütem lezárása (2023.12.17.) állapotok, tapasztalatok

Tegyük helyére a dolgokat, nézzünk mélyebbre, egészen a legaljáig a valóságig!

Mielőtt bárkinek az jutna az eszébe, hogy bezzeg a „Nemzeti Kastély és Várprogram” a legfantasztikusabb ami a műemlékek megmentésével történhet, vagy soha nem költött kormány annyi pénzt ilyen célra mint e projekt keretében, ki kell ábrándítsam, ez egyszerűen fogalmazva hamis információ, ez közel sem igaz!

Miért is hamis?

Mert a források jó része EU-s pénz volt, e nélkül szinte semmilyen felújítás nem valósult volna meg;
Ami 2000 körül 100 millióba került, ugyanaz ma 1 – 3 milliárd Ft. és nem azért van, mert többe kerül, nem, ennyivel romlott a forint értéke, persze túlárazások is történhettek;
Egy műemlék felújítása nem 1-2 kormány ciklusnyi munkavégzésben megvalósítható történet és folyamat!

Ha egy műemlék épületnél felvetődik a felújítás lehetősége (mer van rá pénz, paripa és fegyver), akkor, sok-sok év kell a pontos feltáráshoz, kutatások (irattárak, tervdokumentációk, épület és falkutatások, a felújításhoz használható anyagok) hosszú sorának elvégzése után jön csak a tervezés, engedélyezés, majd a kivitelezés. Ja és a legfontosabb, a felújítás soha sem öncélú, csak, hogy megmaradjon egy műemlék épület (bár ilyenre is van példa), nagyon fontos: mire fogják használni, azaz ki kell találni egy olyan hasznosítási célt hozzá, ami fent is tudja majd tartani.

Műemlékvédelem

Nem tudom megkerülni a “Műemlékvédelem” helyzetét Magyarországon!

A műemlékvédelem kulturális és társadalomtudományi munka, mely a műemlékek kutatásával, megőrzésével, védelmével, restaurálásával foglalkozik, szakemberei építészek, művészettörténészek, régészek és mérnökök, akik a nemzeti kulturális örökség védelmének szentelik munkájukat. A műemlékvédelmet törvények és jogszabályok írják elő illetve szabályozzák, melyek közül a Magyarországra vonatkozókra az alábbiakban kitérünk.

(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Műemlékédelem)

2010 után

2010-től olyan változások következtek be, hogy nem csupán a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, mint intézmény szűnt meg, hanem a Műemléki hatóságok is, legvégül a Miniszterelnöki hivatal egyik tagjának lett feladata a Műemlékvédelem, a hozzá szükséges, műemlékvédelmi háttér nélkül.

A műemlékvédelmi rendszert teljesen „szétverték” (leépítették), volt ugyebár a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, aztán volt a Forster Gyula Nemzeti és Vagyongazdálkodási Központ (it jelent meg első ízben a , meg volt az Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, aztán nem maradt semmi, csupán a Miniszterelnöki Hivatalban egy személy, akihez ez a terület, úgy szőröstül-bőröstül hozzákerült. Ja és időközben (2020-ban), a helyi Önkormányzatok I. Fokú építési hatósági munkáját is megszüntették (nem kell ez, minek, csak pénzbe kerül), sőt építési engedély sem kell ma már, mindenki azt csinál amit akar.

2014 - egy fontos megállapítás

„Itthon a műemlékvédelem érdekérvényesítő képessége – abban az értelemben, amely a meglévő, pótolhatatlan értékek megóvását, mint az egyéb társadalmi kötelezettségekkel egyenrangú feladatot képviseli - gyakorlatilag megszűnt.”

(forrás: http://www.icomos.hu/datas/hirado/icomos_hirado_kulonszam_2014_oktober_icomos_news_hungary_special_edition_october__2014.pdf)

2016 után

A 2016. év végén a Forster Központ is megszüntetésre került. Feladatainak nagy része (műemléki tervezés, Nemzeti Kastély- és Várprogram, az előzetes régészeti dokumentációk készítése, az azokkal kapcsolatos feltárások és bizonyos műemléki védettségű ingatlanok kezelése) a Budavár Nkft-be kerültek.

A 2016. év végén a gyűjtemények, az örökségvédelmi nyilvántartás és az azokat alátámasztó tudományos munka, a világörökségi ügyek az ágazati minisztérium a Miniszterelnökség örökségvédelemmel foglalkozó helyettes államtitkárságára mentek át.

Közel múlt, Manapság

Manapság divatossá vált, hogy a régmúltban (leginkább a háborút megelőző időszakból) élő emberek nevével rendelnek össze programokat, pld: Széchenyi Terv, Nemzeti Hauszmann terv (Orbán Viktor a várba költözik), stb., és ezzel meg van oldva minden!

A legújabb intézkedésként csupán megemlítem, hogy a "Nemzeti Kastélyprogram"-ban EU-s pénzből + állami hozzájárulással felújított kastélyok magántulajdonba adása elkezdődött!

2010 előtt is létezett már műemlék kastély felújítás még ha az átadásokra 2010 után került sor!

Fertőd, Esterházy kastély, mint egy példa

"A Kormány 1085/2000. (X.30.) határozata rendelkezett arról, hogy a fertődi Esterházy–kastély és kertjeinek teljes ingatlanegyüttese a Műemlékek Nemzeti Gondnokságához kerüljön. Az átvétel egyik fontos célja volt, hogy az intézmény kezdje meg az 1959-ben részlegesen és szakmailag vitatható módon felújított műemlékegyüttes értékelvű helyreállítását.

A műemlékegyüttes átvételét követően 2001–2009 között a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága összességében mintegy 1,2 milliárd forintot fordított állagvédelemre és felújításokra. 2007-től, az uniós pályázati lehetőségek kezdetétől prioritásként kezeli a projektszemléletű munkát, kiváltva ezzel az amúgy is szűkös állami tehervállalást. Eszterháza vonatkozásában több ütemre bontott fejlesztési tervek, illetve kiegészítő „kis” projekttervek álltak és állnak rendelkezésre. A már elnyert uniós támogatások összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot, s így elmondhatjuk, hogy Fertőd–Eszterházán 2009–2013 között olyan léptékű helyreállítási és fejlesztési beruházás valósul meg, amely a kastély legújabbkori történetében egyedülállónak mondható. Mindez nem csupán értékőrzés, hanem az egész térség fejlődésére pozitív hatást kifejtő turizmusfejlesztés és munkahelyteremtés is. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága már készül a 2014-től aktuális új pályázati ciklusra, hogy Magyarország legimpozánsabb barokk–rokokó kastélyegyüttese mihamarabb újra teljes fényében pompázzon."
(forrás: http://www.eszterhaza.hu/kastely/felujitas)

u.i.: a kastélyra a helyreállítás során legalább 8-10 milliárd forintot fordítottak (és még ma sem teljes!), ennek túlnyomó többségét az agyon szidott EU biztosította!

Gödöllő, Gödöllői Királyi Kastély, (Grassalkovich kastély)

„Az állagmegóvási munkálatok 1985-ben indultak meg, majd néhány évvel később megkezdődött az épület kiürítése, ami a felújítás előfeltétele volt.

A jelenleg is állami tulajdonban lévő kastély felújítását és hasznosítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. koordinálja. A rekonstrukciós munkák első ütemeként 1996 augusztusában átadott főhomlokzati szárnyban nyílt meg a kastély első állandó kiállítása: a díszterem és a királyi lakosztályok. A források alapján hűségre törekvően berendezett enteriőrök a monarchia Magyarországáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné személyéről is mesélnek.

1997 júniusában a királyi lakosztályok újabb szobái készültek el, majd egy évvel később az Erzsébet királyné emlékkiállítás. 2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján pedig a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki az állandó kiállítás. Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított Barokk Színház és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon. 2010-ben megújult a kastély Rudolf-és Gizella-szárnya, lovardája, barokk istállója, s elkészült Horthy Miklós kormányzó bunkerének rekonstrukciója.”
(Forrás: http://www.kiralyikastely.hu/oldal.36.a_kastely_tortenete)

Edelény, L’Huillier kastély - (Kastélysziget látogató központ)

2014
„A kastély kezelését 2001-ben vette át a Forster Központ jogelődje, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Az üzemeltetésre szánt évi néhány millió forintból azonban kilátástalan tűnt az épületegyüttes értékeinek megmentése.

A sikeres pályázatoknak köszönhetően az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója két ütemben valósul meg. A 2,4 milliárd forintos első fejlesztési ütem eredményeképpen újult meg a kastély külsője, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a szigetnek a kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park. Emellett a Bódva folyó partján egy fogadóépületet és egy 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be.

2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tuladonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának (KEOP) keretein belül, 180 millió forintos európai uniós támogatással készült el a Holt-Bódva revitalizációja. A holtág az évtizedek során teljesen eliszaposodott és szemetes posvánnyá változott. Medrének, kanyarulatainak és rézsűinek helyreállításával, a vízpótlás megoldásával, valamint őshonos növények és állatok betelepítésével azonban 2012-re újra élővé vált.

A sziget újjászületésétől kezdődően a L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett.

2013-ban, ugyancsak európai uniós forrásból múzeumpedagógiai foglalkozások kezdődtek a kastélyban. E foglalkozások a gyerekek számára is lehetővé teszik az élményszerű ismeretátadást."

(forrás: http://www.kitervezte.hu/epuletek/orokseg/l-huillier-coburg-kastely-edeleny)

A példákat még sorolhatnám, egyet még megemlítek, ami egy egyedi megoldás volt (részletek majd a kastély bemutatásánál), ez pedig a Fehérvárcsurgó, Károlyi kastély. A kastély állami tulajdonban maradt, de a kastély hasznosítását 99 évre megkapta a Károlyi család, ellentételezésként vállalták, hogy elvégzik a kastély helyreállítását, felújítását (el is végezték).

A már időközben (2023) lezárt „Nemzeti Kastélyprogramról”-ről néhány gondolat

A Nemzeti Kastély- és Várprogram első ütemében összesen 39 épület felújításáról volt szó.

Virág Zsolt: "A program mai változata 2016 decemberében alakult ki egy kormányhatározat révén. Ez foglalta össze azt a 39 épületet, amelyet a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram ezen első ütemében a rendelkezésre álló uniós forrásokból és hazai támogatásokból lehetett felújítani.

A program eredetileg 33 milliárd forintnyi uniós kerettel indult, ez később további 7,1 milliárd forintos uniós forrással bővült. A kormány ehhez még több részletben hozzátett 18,5 milliárd forint hazai forrást.”

(forrás:https://www.origo.hu/itthon/20190329-magyar-nemzeti-kastely-es-varprogram-interju-tuzson-bence-virag-zsolt.html)

Előkerestem egy korábbi (2016) bejegyzésem a Nemzeti Kastélyprogram indulásáról:

https://www.facebook.com/groups/BarangolasHN/permalink/1251306688276489/

Ezt fűztem hozzá akkor az origo.hu cikkéhez:

„A nemzeti kastélyprogram keretében 2020-ig 35 helyszínt - 15 kulturális-turisztikai és 20 egyéb műemléki épületet - újítanak fel összesen 43,8 milliárd forintból, amiből 33,8 milliárd forint EU-s forrás, 9,9 milliárd forint pedig hazai költségvetési támogatás. "

http://www.origo.hu/…/20160817-kastelyprogram-virag-zsolt-i…

Két buktatót láttam, így induláskor:

a 33,8 milliárd forint EU csak akkor lesz, ha nem fog a kormányfő HARCOLNI az EU ellen!
2017 február végéig Virág Zsolt nem fog tudni csodát létrehozni (sajnos), pedig csodák is szükségesek a megvalósíthatósághoz!

Akkor 2016-ban úgy jelent meg a hír, hogy dr. Virág Zsolt kormánybiztosítási megbízatása 2018 február végéig szól, és a terv kidolgozása a feladata, aztán ez megváltozott, és a teljes terv megvalósítás levezénylése lett a feladata, de a 2022-es választásokat követően a Kormánybíztosítását megszüntette a kormány.

Mára egy csöppet megváltozott a program, íme:

2020. 01. 05. 14:58.
https://24.hu/belfold/2020/01/05/kastely-kormend-nemzeti-kastely-varprogram/

„A kormány visszavonta a körmendi Batthyány-Strattmann-kastély turisztikai célú fejlesztésére szánt 1,5 milliárd forintot – adta hírül az ugytudjuk.hu. A lap szerint a december 23-i Magyar Közlönyben közzétett döntés szerint ugyanígy lefújták a várgesztesi, a cseszneki, az ónódi és a csókakői vár felújítását is. Ugyanakkor a kormány nem elsősorban spórolni igyekezett az intézkedéssel, hiszen az így megtakarított összeget egyúttal szétosztotta a programban bent maradt kastélyprojektek között.”

Horváth Csaba László újságíró. 2018. 12. 03. 06:05
https://24.hu/belfold/2018/12/03/kastelyprogram-varprogram-muemlek-felujitas-rekonstrukcio-virag-zsolt-gulyas-gergely-europai-unio-tamogatas-brusszel/
„Miközben évek óta csigalassúsággal halad a Nemzeti Kastély- és Várprogram, a Fidesz politikusai az április országgyűlési választások előtt egymás után haknizták végig a felújításra váró műemlékek alapkőletételét, noha sok esetben még kivitelező sem volt a munkákra. A program forrásai az évek során 33 milliárd forintról 57,5 milliárdra emelkedtek, ennek ellenére egyetlen felújítás sincs kész a 39-ből. Közben a pénz negyedét, több mint 14 milliárd forintot már elköltöttek. A beruházások körül pedig feltűntek Mészáros Lőrinc gyerekei, és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársai is.”

Egy hozzászólás, amivel 100%-ban egyetértek:

Istvan Inotai: "Egy normális országban nem vesznek össze az egymás utáni kormányok és emberek azon, ki mennyit költött a nemzeti értékeinkre, nevezetesen a várakra és kastélyokra. Szerencsésebb országokban ezekben vagy múzeumok vannak, vagy az adott nemesi család tulajdonában és még múzeumok is. Persze ma már nálunk fenntartani ezeket csak az állam tudja, és persze nem a belépőjegyekből, hiszen az azokat ( kastélyokat ) eltartani képes nemesi -gazdasági háttér ma már nincs. És ráadásul ezek az épületek a 2. vh. után borzasztóan lepusztultak és sok esetben ki is fosztották őket. Így ezek szakszerű helyreállítása és bemutatása mindannyiunk közös érdeke, és ennek csak örülni kell."

Lázár János lezárta a kastélyprogramot - (2023.12.17.)

Összefoglalásom (frissítve!) itt nyitható meg.

Forrás: https://nof.hu/hu/oroksegvedelem/ - hogyan is indult a Nemzeti Kastély program és eti Várprogram I.Üteme?

"A NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. által vagyonkezelt állami tulajdonú várak és kastélyok, örökségi helyszínek hazánk műemlékállományának, műemlékvédelmi, művészettörténeti, kultúr- és művelődéstörténeti szempontból legjelentősebb együttesei. Az intézmény gondjaira bízott örökségi értékek megőrzéséhez, fenntartásához, üzemeltetéséhez, értékközpontú fejlesztéséhez alapvetően szükséges a megfelelő műemlékszakmai háttér, amelyet a NÖF Nonprofit Kft – részben a korábbi kulturális örökségvédelmi szervezetek átalakulását követő jogutódlásnak köszönhetően – a területen több évtizedes tapasztalattal rendelkező kollégákból álló szakmai bázis fenntartásával biztosít.

A NEMZETI KASTÉLYPROGRAM ÉS NEMZETI VÁRPROGRAM KERETÉBEN 29 MŰEMLÉK – 17 KASTÉLY ÉS 12 VÁR – ÚJUL MEG, NEMCSAK RÉGI SZÉPSÉGÜKET NYERVE VISSZA, HANEM ÚJ FUNKCIÓKKAL IS GAZDAGODVA, HOGY ADOTTSÁGAIKHOZ MÉLTÓ MÓDON MEGFELELJENEK A MAI KOR TURISZTIKAI IGÉNYEINEK."

Forrás: https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/lazar-janos-ver-kastelyprogram-fenekpuszta-mnv.782098.html

"A keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti kastély- és várprogram.
Lezárult a Nemzeti kastély- és várprogram. A kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását – mondta az építési és közlekedési miniszter vasárnap."

Néhány érdekesség, amiket korábban készítettem

Magyarországi Jelentős Kastélyok, (mai Magyarország) - 2015 (Facebook)
Magyarországi TOP Kastélyok - Videó (Dia) sorozat 2022, YouTube videók
Fő-Tartalomjegyzék - már nagyon régen nem frissítettem
MAGYARORSZÁG (egyben) - megyénként

BARANGOLÁSOK EURÓPÁBAN (HN)

Magyarországi kastélyok, – bevezetés a kastélyok világába