Utazási tippek a múltból merítve: Magyarországi Kastélyok #1 – Miért éppen kastélyok? Rendszerváltó illúziók a tarcali Degenfeldtől a hőgyészi Apponyi-kastély csődjéig
⚡ Utolsó módosítás és frissítés: 2026.09.14. 17:00
Tartalomjegyzék
- 1. A múlt fogságában: Miért csak külföldre utaztunk a kezdetekben?
- 2. A sorsfordító tarcali esemény: Hogyan lettünk a kastélyok szerelmesei?
- 3. A definíció: Mit nevezünk pontosan kastélynak a történelemben?
- 4. Kulisszatitkok: A Magyarországi Kastélyok és Kúriák Egyesülete belülről
- 5. Mérlegvonalon: A Nemzeti Kastélyprogram tapasztalatai és a jelen valósága
- 6. Gróf Degenfeld Kastélyszálló és Szőlőbirtok – A mi személyes Nr.1. kedvencünk
- 7. Hőgyész, Apponyi-kastélyszálló – A mi Nr.2. kedvencünk és a privatizáció zátonyai
- 8. Összegzés és a hazai kastélytúrák folytatása
Az alapelv, amit az utazásaink során eddig követtem: ha van lehetőséged, utazzál a legtávolabbi helyre, ne mulassz el semmilyen lehetőséged, mert ahogy múlik feletted az idő, egyre szűkülnek majd a lehetőségeid, míg teljesen be nem záródik előtted az utazás. Ezért éld az életed a lehető legaktívabban!
 |
| Tarcal, Gróf Degenfeld Kastélyszálló & Szőlőbírtok |
1. A múlt fogságában: Miért csak külföldre utaztunk a kezdetekben?
Az „Utazási tippek a múltból merítve” című sorozatom eddigi fejezeteiben kizárólag külföldi utazási tippek és útvonalak szerepeltek.
Sok olvasómban felmerülhetett a kérdés: miért éppen a távoli, országhatárokon túli vidékek felfedezésével kezdtük a publikálást?
A válasz a személyes életutamban és a régmúlt politikai berendezkedésében gyökerezik. Fiatal koromban, amikor feleségemmel, Évával családot alapítottunk (1965.08.31.) és a gyermekeink iskolás korúvá cseperedtek, az akkori lehetőségeinkhez mérten már aktívan utaztunk: vonattal, autóval (Lada 2101 és repülővel - MALÉV). Azonban a vasfüggöny korszaka alatt a mozgásterünk szigorúan be volt korlátozva a „volt szocialista blokk”, azaz a Varsói Szerződés tagországaira. Az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) és Csehszlovákia jelentették a fő úti célokat, ahová vonattal, autóval, vagy esetenként a MALÉV repülőgépjárataival jutottunk el.
Fontos mérföldkő, hogy az utazásaink már a legkorábbi kezdetektől fogva teljesen egyénileg szervezett és végrehajtott utak voltak, mivel az utazás igazi szabadságát (a célok, a helyszínek és az időtartam függetlenségét) csak ez a módszer biztosíthatta számunkra.
A nyugatabbra és délre fekvő európai országok azonban hosszú évtizedeken át teljesen ki voltak zárva az életünkből a specifikus munkahelyem miatt. A Belügyminisztérium hivatásos tisztjeként a régmúltban szigorú tilalom vonatkozott rám: „Nyugatra” nem utazhattam, sőt a szolgálati szabályzat értelmében a közvetlen családtagjaim sem léphették át a nyugati határokat.
A Rendszerváltás hozta el számunkra is a valódi szabadságot (1992-től nyugállományba helyezésem), a határok kinyíltak, de a nagy, kiterjedt európai utazásaink igazán 1996 után indulhattak meg. Ekkor a Drescher Kft.-nél végzett informatikai fejlesztői és tanácsadói munkám (egyéni vállalkozóként, külső szerződéssel) biztosította azt a stabil plusz jövedelmi forrást, amely anyagilag is megalapozta a messzi, több ezer kilométeres utak megvalósítását. Így fedezhettük fel kedvencünket, a számunkra abszolút első helyen álló Ausztriát, valamint Olaszországot, Svájcot, Liechtensteint, Németországot, Szlovéniát, Horvátországot és Csehországot.
 |
| Utazásaink a nagyvilágban, a Google Maps térkére felhelyezve |
Mennyit utaztunk? Sokat, kb. 1,5 millió km-t, a mostani autóm (Suzuki SX4) 2007 óta 582.500 km-nél tart!
Sokan kérdeztétek, Románia miért maradt ki ebből a sorból? Az akkori, 1990-es és 2000-es évekbeli ottani infrastrukturális állapotok nem tették vonzóvá a vidéket, és a hazai körökben túlzásba vitt, divatszerű Erdély-majmolás sem keltette fel a kíváncsiságunkat – bár tény, hogy jártam Romániában (szándékosan nem Erdélyt írtam!) ott, de nem nyűgözött le az élmény. A valóságban el kell ismerni és fogadni, hogy a régi Magyarország (Trianon előtti időkben) nagyjainak többsége Erdélyből származik. Persze mára a Romániai körülmények köszönő viszonyban sincsenek a múlt elmaradásaival, csatlakoztak az EU-hoz, azt írják, hogy akár már le is előztek minket, sajnos az utazási lehetőségeink 2024 májusában véget értek, így már új utazásra sajnos már nem lesz lehetőségünk!
- Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443 – Bécs, 1490): Az egyik legnagyobb magyar király, aki ujjászervezte a magyar államot, bevezette a reneszánsz kultúrát, és létrehozta a Fekete Sereget.
- Báthory István (Szilágysomlyó, 1533 – Grodnó, 1586): Erdélyi fejedelem, majd Lengyelország egyik legsikeresebb és legmegbecsültebb királya.
- Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 – Gyulafehérvár, 1629): Erdély aranykorának fejedelme, a gazdaság, a kultúra és az oktatás fellendítője.
- II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676 – Rodostó, 1735): Erdélyi fejedelmi családból származott, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezére és Erdély utolsó beiktatott fejedelme.
- Bolyai János (Kolozsvár, 1802 – Marosvásárhely, 1860): A világ egyik legnagyobb matematikusa, a nemeuklideszi geometria megalkotója.
- Bolyai Farkas (Bólya, 1775 – Marosvásárhely, 1856): Matematikus, drámaíró, Bolyai János apja és mentora.
- Kőrösi Csoma Sándor (Körös, 1784 – Dardzsiling, 1842): Nyelvtudós, utazó, a tibetológia megalapítója, az első tibeti–angol szótár megalkotója.
- Apáczai Csere János (Apáca, 1625 – Kolozsvár, 1659): Pedagógus, filozófus, az első magyar nyelvű enciklopédia szerzője.
- Arany János (Nagyszalonta, 1817 – Budapest, 1882): A magyar epikus költészet mestere, a Toldi-trilógia szerzője.
- Ady Endre (Érdmindszent, 1877 – Budapest, 1919): A modern magyar költészet úttörője, a 20. századi irodalom egyik legmeghatározóbb alakja.
- Tamási Áron (Farkaslaka, 1897 – Budapest, 1966): Kossuth-díjas székely író, az Ábel-trilógia szerzője.
- Wass Albert (Válaszút, 1908 – Astor, USA, 1998): Erdélyi magyar író és költő, a táj és az erdélyi sors hiteles krónikása.
- Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929 – Budapest, 2018): Nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő.
- Báthory család (somlyói és ecsedi): A 16. századi Erdély legmeghatározóbb családja. Olyan uralkodókat adtak, mint Báthory István (erdélyi fejedelem és lengyel király), Báthory Kristóf és a hírhedt Báthory Gábor.
- Bethlen család (bethleni és iktári): Ősi, tősgyökeres erdélyi család. Az iktári ágból származott Bethlen Gábor, Erdély aranykorának fejedelme, míg a bethleni ág grófi tagjai (például Bethlen István miniszterelnök a 20. században) a későbbi korok politikáját határozták meg.
- Rákóczi család: Bár a család gyökerei a Felvidékhez is kötődnek, a hatalmas erdélyi birtokok és a fejedelmi szék (I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc) révén nevük végérvényesen összeforrót Erdély sorsával.
- Apafi család: Régi nemesi nemzetség, amely Apafi Mihály megválasztásával került az erdélyi fejedelmi székbe, és az ő fia, II. Apafi Mihály volt Erdély utolsó fejedelme.
- Teleki család: Az „erdélyi grófok” közül az egyik legműveltebb és legbefolyásosabb dinasztia. Teleki Mihály kancellár alapozta meg a család hatalmát, Teleki Sámuel létrehozta a híres marosvásárhelyi Teleki Tékát (könyvtárat), Teleki Sándor 1848-as ezredes és Teleki Pál miniszterelnök is a család leszármazottja volt.
- Bánffy család (losonczi): Erdély egyik leggazdagabb és legnagyobb politikai súllyal bíró családja. Nevükhöz fűződik a „székely Versailles-ként” emlegetett bonchidai Bánffy-kastély. A családból kormányzók, miniszterelnökök (Bánffy Dezső) és neves írók (Bánffy Miklós, az Erdélyi trilógia szerzője) származtak.
- Kemény család: Főként a gyerőmonostori és magyargyerőmonostori ágak ismertek. Kemény János erdélyi fejedelem emelte őket a legmagasabb méltóságok közé. A család marosvécsi kastélya a két világháború között az erdélyi magyar irodalmi élet (az Erdélyi Helikon) központja volt.
- Wesselényi család: Bárói ága a történelem során a „hadak útja” és a reformkor nagy alakjait adta. Legismertebb tagjuk báró Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”, a reformkori ellenzék egyik vezére.
- Kornis család: A homoródszentpáli Kornisok a katolikus restauráció és az erdélyi barokk kultúra legfőbb támogatói voltak. Híres fészkük a szentbenedeki Kornis-kastély (a „bábos kastély”).
- Mikes család: Zágoni águkról származott Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hűséges íródeákja.
- Apor család: Ősi székely család, amelynek legnevesebb tagja báró Apor Péter, a Metamorphosis Transylvaniae című, az erdélyi hétköznapokat bemutató mű szerzője.
- Haller család: Német birodalmi eredetű, de teljesen elmagyarosodott és Erdélyben gyökeret vert főúri család, amely számos katonát és politikust adott a hazának.
2. A sorsfordító tarcali esemény: Hogyan lettünk a kastélyok szerelmesei?
A külföldi utak mellett a hazai tájak bejárása során a figyelmünk és a szenvedélyünk szinte teljesen a kastélyok és várak felé fordult. Ennek a különleges, huszonöt éve tartó műemléki és építészeti rajongásnak is megvan a maga pontos, szinte sorsszerű története.
Valamikor a kétezres évek legelején, 2001-2002 környékén egy Tokaj-hegyaljai kirándulásunk alkalmával hazafelé tartva szó szerint „belebotlottunk” egy nagyszabású épületfelújítási munkálatba. Tarcal községen átutazva lettünk figyelmesek a munkálatokra, és első pillantásra úgy tűnt, mintha egy fenséges, régi főúri kastély kelne életre a szemünk előtt. Ez a konkrét vizuális élmény indította el bennünk, a nejemmel az elkötelezett érdeklődést a kastélyok és a hazai épített műemléki örökség iránt.
3. A definíció: Mit nevezünk pontosan kastélynak a történelemben?
Mielőtt mélyebben elmerülnénk a hazai helyszínek bemutatásában, történelmi szempontból is tisztáznunk kell egy alapvető fogalmat, amellyel a mindennapok során gyakran pontatlanul találkozunk: mit is nevezünk valójában kastélynak?
A kastélyfejlődés csúcsát a barokk, a klasszicista és a historizáló korszakok hozták el, amikor a nemesi családok már nem a háborús védekezésre, hanem a pompára, a kultúrára és a kényelemre helyezték a hangsúlyt. És hol húzódik a határ a kastély és a kúria között? Leginkább a tulajdonos társadalmi státuszában és az épület méretében: míg a kastély a nagybirtokos főurak (grófok, hercegek, bárók) monumentális rezidenciája volt, addig a kúria a köznemesség, a tehetősebb birtokos réteg szerényebb, de még mindig előkelő, kúriaszerű otthonát jelentette. A kastélyok egykori tulajdonosai csupa olyan patinás, történelmi családnevet hoznak a felszínre – mint a Degenfeldek, Esterházyak, Andráásyak vagy Apponyiak –, amelyek révén a nemzeti múltunk elevenedik meg, és az emlékezetünkből előjövő régi történetek azonnal, szervesen összekapcsolhatókká válnak a valós magyar történelemmel.
4. Kulisszatitkok: A Magyarországi Kastélyok és Kúriák Egyesülete belülről
A tarcali élmény után a műemlékek iránti fokozott érdeklődésünk hamar elvezetett bennünket a Magyarországi Kastélyok és Kúriák Egyesület-hez (Kastélyegyesület). Rendes egyesületi tagként léptünk be a szervezetbe (tagsági díjat fizetve), és ettől kezdve rendszeresen részt vettünk a tagok számára szervezett szakmai utazásokon és belső programokon. Fontos megjegyezni, hogy ezek nem szervezett társasutazások voltak: a logisztikát, az oda-vissza utazást az ország távoli pontjaira, valamint a teljes ellátást és szállást minden esetben saját magunknak kellett megszerveznünk és finanszíroznunk.
 |
| Kötcse - Kis kúria (a Fidesz találkozó helye) |
 |
| Kötcse, Antall kúria (MDF elnök család) |
 |
| Bikalpuszta, Reviczky kúria |
 |
| Hajmáskér, Katonakastély |
Idővel azonban racionalitással rá kellett jönnünk, hogy az országos kastélyegyesület eredeti célja leginkább az akkori „Újtulajdonosok” lobbi- és érdekképviselete volt, azaz a háttérben a fő kérdés mindig az volt, hogyan lehet komoly állami forrásokat és felújítási pénzeket szerezni az épületekre. Ezt a pragmatikus belső működést felismerve végül kiléptünk az egyesületből, de a kastélyok és a történelmi múlt iránti tiszta rajongásunk és fotós dokumentációs kedvünk ezzel egyáltalán nem szűnt meg.
5. Mérlegvonalon: A Nemzeti Kastélyprogram tapasztalatai és a jelen valósága
Azonban a csillogó átadó népségek mögött a gyakorlati tapasztalatok és a jelenlegi valóság sajnos sokszor elszomorító képet mutatnak. A felújított épületek hosszú távú, gazdaságos üzemeltetése és fenntarthatósága a mai napig komoly strukturális problémákkal küzd, a menedzsment sok helyen hiányos, és a magas fenntartási költségek miatt több helyszínen a tartalom vagy a nyitva tartás is korlátozottá vált.
A korábbi Kastélyegyesületben szerzett belső tapasztalataink és a 2024 eleji állapotok is pontosan azt igazolják, hogy a puszta falak újjáépítése nem elegendő, ha az épületek nem kapnak valós, önfenntartó funkciót, vagy ha a tulajdonosi/üzemeltetői kör háttérérdekei fontosabbá válnak magánál a nemzeti műemléki és kulturális értékőrzésnél. A kastélyok igazi megmentése tehát még ma is folyamatos társadalmi és szakmai kihívást jelent. A kastélyok fénykorukban miből tartották fent magukat, erről manapság mindenki elfeledkezik, ezekhez a kastélyokhoz, kúriákhoz fénykorukban, egy hatalmas gazdaság is tartozott (1 000-100 000 hold bírtok, állatok, mezőgazdaság, vagy ipar!), amiket a II. világháborút követő államosítások során, leválasztottak az épületekről, így azok fenntartása csak költségeket eredményezett, bevételek nélkül!
6. Gróf Degenfeld Kastélyszálló és Szőlőbirtok – A mi személyes Nr.1. kedvencünk
- Borvacsorák régebben évente voltak, ezek közül 3 vacsorán vettünk részt:
- 2006. Benke László négyszeres olimpiai bajnok mesterszakács vacsoraestje, (sajnos Lacibácsi már nincs köztünk);
- 2007. Kalla Kálmán Európa díjas mesterszakács (a Gundel Étterem volt főszakácsa);
- 2008. Mészáros László a Fehér Asztal Lovagja és Götz Ildikó, Magyarország 2008.évi Borkirálynője.
- Ilyen bórvacsorákon találkozhattunk a tulajdonossal is, a Grófnővel és férjével.
Korábbi képes albumom itt nyitható meg!
7. Hőgyész, Apponyi-kastélyszálló – A mi Nr.2. kedvencünk és a privatizáció zátonyai
Az 1720-as években épült, majd gróf Apponyi Antal György által Hildebrand bécsi építésszel pazar módon kibővített rezidencia az 1989-es Rendszerváltás után a hazai kastélyprivatizáció tipikus állatorvosi lova lett.
Az 1980-as évektől különböző felújításokat végeztek rajta és szerényebb elhelyezés mellett olcsó szállodaként is üzemelt. A megye e legnagyobb barokk stílusú ingatlanát 1999-ben vásárolta meg a megyei önkormányzattól a Hermelin Rt., Piros László budapesti vállalkozó cége. Remek építész-kertész csapatot összeállítva valósították meg a csodát és 2001. év végén megnyitották a négy csillagos Gróf Apponyi Kastélyszállót.
A kilencvenes és kétezres évek elején a hazai piacon valóságos láz tört ki: az állami vagy önkormányzati kézből magánbefektetőkhöz kerülő kastélyokat sorban privatizálták, és szinte kivétel nélkül mindenki exkluzív luxus kastélyszállót akart bennük nyitni.
Sajnos a hitelek bedőlése után a szálloda csődbe ment és bezárt, a tulajdonjoga zavaros hátterű külföldi milliárdosok kezébe vándorolt, az épület pedig az elmúlt években a végső pusztulás és a gazdátlanság szélére sodródott.
(2026, vannak információk, mely szerint az Állam tulajdonba veszi vissza).
⚡ Részletes Facebook dokumentációm, Barangolás HN.
8. Összegzés és a hazai kastélytúrák folytatása
Ez a rendkívül személyes és elméleti indító fejezet reményeim szerint pontosan rávilágított arra a belső mozgatórugóra, amely feleségemmel, Évával együtt immáron huszonöt éve hajt bennünket a hazai és európai műemlékek felé. A múltbéli szigorú belügyi utazási korlátok fogságából kitörve, a Drescher Kft. biztosította anyagi függetlenség révén nyílt meg előttünk a világ, de a valódi hazai szikrát a tarcali Gróf Degenfeld Kastélyszálló hozta el az életünkbe. A tarcali sikertörténet és a hőgyészi Apponyi-kastély sajnálatos csődje és pusztulása közötti brutális kontraszt tökéletesen megmutatja a rendszerváltás utáni időszak minden illúzióját és gazdasági valóságát.
Bár a Magyarországi Kastélyok és Kúriák Egyesületének tagjaként testközelből láttuk az állami programok és az új tulajdonosi körök lobbiérdekeinek kíméletlen valóságát, a kastélyok iránti tiszta, rajongásunk és a történelmi múltunk iránti mély tiszteletünk megingathatatlan maradt.
A Nemzeti Kastélyprogram (dr. Virág Zsolt Kormánybiztos a Kastélyprogram vezetője, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület egyik Alelnöke) lezárultával a hazai örökségvédelem új korszakba lépett, ahol a privát kezdeményezéseknek és az önfenntartó modelleknek minden eddiginél nagyobb szerep jut.
A kastélyok egykori építtetői és lakói nem csupán puszta kőfalakat hagytak ránk, hanem a magyar történelem megelevenedő, hús-vér fejezeteit, amelyeket a kameráim lencséjén keresztül kötelességem megőrizni az utókornak. Ezzel a bevezető, alapozó fejezettel letettük a hazai sorozatunk alapkövét, a következő részekben pedig már konkrét, módszeresen felépített magyarországi útvonalakon és csillagtúrákon keresztül mutatjuk be nektek szép hazánk rejtett és újjáéledt főúri rezidenciáit.
Licencadatok: Music from #Pixabay, Video edited in Wondershare Filmora. Fényképek: Saját készítésű felvételek (Nikon & Xiaomi 14 Leica & FUJIFILM & Drón fotók DJI Mini 4 PRO/NEO).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése