Magyar Állami Operaház - Teljes felújítás után (2022.03.21.)

2022.03.14-én adták át ünnepélyesen a felújított Állami Operaházat.

Ma voltam "Operaház látogatás"-on, mégpedig a "Barátság Klub"-hoz vendégként csatlakozva, a lehetőséget köszönöm szépen.

Az épület sok részébe eljutottunk, így sok-sok képet készítettem. Bizony a mostoha fényviszonyok, a színes falburkolatok és a világítások korrekciója sok utómunkára kényszerített. Mivel csupán hobbiból fotózgatok, így nem professzionális technika áll rendelkezésemre, az utómunkákra sem, azért bízom benne, hogy élvezhető anyaggal tudom bemutatni a látottakat. Videóztam is, ennek feldolgozása későbbre teszem, mert ez több munkát igényel, mint néhány kép javítgatása és közzététele.

Az Operaházról néhány információ

WEB oldal
1061 Budapest, Andrássy út 22.
info@opera.hu
2022. március 15-étől a felújított Operaház ismét várja az építészet és a kultúra iránt fogékony látogatóit vezetett túrák keretében. Ismerje meg, miként született újjá az opera- és balettjátszás fellegvára, hogyan nyerték vissza eredeti fényüket az épület csodás terei, és milyen korszerű újítások várják az előadásokra érkező közönséget!

A Magyar Állami Operaház rövid története

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Állami_Operaház

"A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott.

A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség mennyiségi igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli."